A kormány csökkenti a Mol nyereségét
– Hogy vagy?
– Jól.
– Még.
Állítólag így jelezte előre a Széll Kálmán Alapítvány október közepi rendezvényén rövid beszélgetésük során Orbán Viktor miniszterelnök Hernádi Zsolt Mol-vezér kedélyállapotának várható romlását. Majd felállt, és bejelentette az energiacégek árbevételének egy százalékára rúgó válságadót.
Ezzel újabb fordulóhoz érkezett Magyarország legnagyobb vállalata és a Fidesz közti viszony. Mint emlékezetes, az első Fidesz-kormánynak a gázár miatt elsősorban a Mollal voltak csörtéi. Ezt a nemzeti olajtársaság úgy hidalta át, hogy eladta a lakossági tarifákat alapvetően befolyásoló gáz-nagykereskedelmet és -tárolást. A vezetékeket és a kitermelést ugyanakkor megtartotta. A cégcsoport első embereit már akkor és azóta is inkább a Fidesz értékrendjéhez közel állónak tartották. Ennek az egyszerű indoka talán az, hogy a társaság nem egy „nemzetközi multié”, vagyis „nemzeti”. A Mol tulajdonosi szerkezete amúgy rendkívül szórt, megjelennek benne „nemzetközi multik” is, de színezettől függetlenül többségük láthatólag elfogadja a budapestimenedzsment irányvonalát. Mindemellett a szocialisták köreiben is létezik egy határozott, a Molt mint nemzeti társaságot védelmező irányvonal.
Hernádi Zsolt lapunknak nemrég szintén nem tagadta a jelenlegi miniszterelnökkel ápolt személyes viszonyát. Az is tény, hogy a társaság jelenleg épp az orosz Szurgutnyeftyegaznál tanyázó ötödnyi részvénycsomagja kapcsán az Orbán-kabinet – amúgy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányhoz hasonlóan – teljes mellszélességgel kiáll a Mol vezetői mellett. Így a Mol egyelőre látványosan nagyobb türelmet tanúsít az Orbán-kabinet különböző rendű-rangú energiaadóival szemben.
De amikor a kormánynak pénzre van szüksége, Orbán Viktor a személyes kapcsolatot láthatólag inkább a forrásszerzés megkönnyítésére használja fel. Így az új kormány lerázta magáról azt a – következetes – Mol-álláspontot is, miszerint a válságadó úgy-ahogy elfogadható, de az energiacégek nyereségére – vagyis a jól működőkre – még a szocialisták által kivetett Robin Hoodadó már nem az. Ezt olyannyira figyelmen kívül hagyta a kabinet, hogy ma már sem a válságadó, sem az – ellenzékből a Fidesz által is mélyen elítélt –Robin Hood-adó visszavonásának időpontja nem látszik, pedig eredetileg mindkettőt ideiglenesnek mondták.
Noha a Mol nyíltan továbbra sem megy szembe az új kormánnyal, a társaság eddig hatékonynak mondott kormányzati lobbija nem látszik a tervezett kormányzati intézkedéseken.
Elemzők szerint a új szabályok tovább csökkenthetik majd a Mol nyereségét. Komoly érvágást jelenthet az olajcég számára, hogy a kormány előírása szerint mostantól a miniszter határozza meg a belföldön kitermelt gázuk árát. (Ezt a tarifát információnk szerint eddig a központi orosz gázbehozatali szerződéshez kötötték, ami általában tisztes hasznot biztosított a társaságnak.) Már csak az a kérdés, hogy mennyi lesz ez a hatósági ár. Az előzmények tükrében állítható: ha az energiahivatal közgazdászai kalkulálják, akkor a cég szempontjából elegendő, ha a választók akaratának alávetett kormány, akkor alacsony.
A másik komoly érvágás, hogy a közt ellátó „egyetemes gázszolgáltatás” eddig nyolc százalék felett garantált, a hasznot is tartalmazó „tőkemegtérülési mutatóját” a kormány megfelezte. Ez az országos központi gázszállítást végző, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. eredményét is csökkenti. A Mol eddigi logikájából kiindulva ennek folyományaként a gázvezetékes fejlesztések visszafogása kerülhet napirendre, ami veszélybe sodorhatja például a Szlovéniával vagy a Szlovákiával tervezett gázvezetékes összeköttetést.
A Molt a többségi tulajdonában álló MMBF Földgáztároló Zrt.-n keresztül áttételesen érintik a stratégiai gáztárolással kapcsolatos változások is. Az előző kormány alatt – Fidesz-támogatással – vezették be a fogyasztók által fizetett stratégiai gáztárolást. Az MMBF beruházása révén ma 1200 millió köbméter, vész esetén felszabadítható gázkészlet áll az ország rendelkezésére. Ugyanakkor továbbra is hallhatók azok a kétkedő hangok, hogy nem költséges túlbiztosítás-e ez. A „számla” a Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök által ígért, köbméterenkénti legfeljebb 1,2 forintot már rég túlszárnyalta: ma már minden elfogyasztott köbméter után több mint két forintot fi zetünk a rendszer fenntartásáért. A közzétett törvénymódosítás mintha ennek kívánna gátat vetni. A terv szerint mostantól a miniszter akár a felére is csökkentheti a stratégiai készlet mértékét, így mérsékelve a fenntartási díjat. Igaz, ez első körben a készleteket kezelő külön szövetség költségvetésében jelenik meg. A Mol ismert érvelése szerint a vezetékrendszerre és a stratégiai tárolásra fordított néhány forint „aprópénz” a fejlesztések biztosította haszonhoz képest, amit így nem érdemes kockáztatni.
Az E.ON kiszáll a Gazpromból
A német energiaipari vállalat, az E.ON eladja teljes – 3,5 százalékos – Gazprom-részesedését. A két cég továbbra is szoros stratégiai együttműködésben marad – hozta nyilvánosságra szerdai közleményében az E.ON. Összesen 2,7 százaléknyi részesedést a Vnyesekonombanknak adnak el. Az ügylet lezárása már decemberben megtörténhet. A fennmaradó 0,8 százalék piaci értékesítése már megtörtént. A részvények eladása 2,5 milliárd euró bevételt hozhat az E.ON-nak.
