Egyrészt magukat a tagokat veszi célba azzal, hogy egyenlőtlen feltételeket állapít meg: a maradókat durva szankciókkal sújtja, szemben az állami rendszerbe átlépőkkel, hiszen továbbra is ugyanakkora közteherviselést ír elő számukra, de ezért cserébe nem számíthatnak semmilyen szolgáltatásra. A javaslat szerint a nyugdíjpénztári tagok után a munkaadók továbbra is fi zetik a 24 százalékos nyugdíjjárulékot (a jövőben nyugdíj-hozzájárulást), ám ez a jövő év végétől már nem számít bele az érintettek nyugdíjába.

A kabinet emellett adminisztratív eszközökkel is igyekszik mindenkit átterelni az állami rendszerbe. Azoknak a nyugdíjpénztári tagoknak, akik a jövőben is a magánkasszáknál maradnának, erről személyesen, január végéig kell nyilatkozniuk a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon. Ezzel szemben, aki nem tesz semmit, azt automatikusan visszaléptetik a társadalombiztosítási rendszerbe. – Országosan harminchárom, Budapesten pedig egy helyen nyilatkozhatnak a tagok maradási szándékukról, ami fizikailag is nonszensz másfél hónap alatt úgy, hogy közben tartanak a karácsonyi ünnepek – tette hozzá Bába Julianna.

A végső csapást működésük ellehetetlenítésével mérné a kormány a magánnyugdíjpénztárakra. A beterjesztett javaslat szerint a kasszák januártól a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát fordíthatnák a saját működésükkel kapcsolatos kiadásokra, például az alkalmazottaik bérezésére, szemben a jelenlegi 4,5 százalékkal. A felszámítható vagyonkezelési díj mértékét is negyedelné a kabinet, a jelenlegi 0,8-ról 0,2 százalékra csökkentené a felső plafont. Amennyiben az így beszedett összegek nem lennének elegendők, és kimerül a pénztár működési és a likviditási tartaléka, a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamából a kassza lecsíphet még havi 265 forintot.

Mivel a magánnyugdíjpénztárak elveszítik kötelező jellegüket, s valóban csak azok maradnak tagok, akik akarnak, elgondolkodtató, hogy a kormány miért szállítja le ilyen alacsonyra a működési bevételeket, kivéreztetve ezzel azokat a kaszszákat, amelyek esetleg még talpon tudnánakmaradni. A válasz kiderül magából a törvénycsomagból: amennyiben egy pénztár fel- vagy végelszámolással megszűnik, a januári menetrendhez hasonlóan a tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik kasszába lépnek át, és ha ezt nem teszik, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe – vagyis a kormány tervei szerint előbb-utóbb azok is visszatérnek a tb-be, akik most a maradás mellett döntenek.

Ilyen feltételek mellett nem meglepő, hogy maga a pénztárszövetség sem javasolja a tagjainak, hogy maradjanak a magánnyugdíjrendszerben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feladnák. A szervezet először az országgyűlési képviselőket próbálja meggyőzni, hogy ne fogadják el a jogszabályt, majd Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy a törvény aláírása előtt kérjen előzetes normakontrollt. Ha nem járnak sikerrel, az Alkotmánybírósághoz, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, illetve az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, illetve jogorvoslatért.

Bába Julianna a szövetség vezetőivel – Mindenhova elmennek