– Szomorú nap ez a mai – vezette fel a monetáris tanács 25 bázispontos alapkamat-növeléséről hozott döntését Simor András. A testület és egyben a jegybank elnöke arra utalt, hogy legutóbb 2008 októ be ré ben, a válság kitörésekor kellett kamatot emelniük. Most a tanács csaknem egyhangúlag foglalt állást emellett, a másik lehetőség a kamattartás volt. Az indoklás szerint jelentős költségsokkok érik a magyar gazdaságot, s ez – ha nem tennének semmit – rövid távon emelné az inflációt. A jegybank által három százalékban meghatározott inflációs célt még így is meghaladja a pénzromlási ütem. Ennek mértékére adott augusztusi előrejelzésüket felülírta az élet, egyrészt az azóta bevezetett ágazati különadók, másrészt a nyers élelmiszerek viharos drágulása révén.

A felfelé ható kockázatok miatt az idei inflációt 4,7-ről 4,9 százalékosra, a 2011-est 3,5-ről 4,0 százalékosra rontotta a jegybank. Ugyanakkor 0,3 százalékponttal javított a gazdasági növekedés idei és jövő évi mutatóin, 1,1, illetve 3,1 százalékosra becsülve a hazai össztermék (GDP) éves bővülési ütemét.

Orbán Viktor és Matolcsy György tegnap a parlamentben – Rossz hír hozója

Simor megemlítette, hogy a kamatemeléskor az ország külföldi megítélését is figyelembe vették, méghozzá negatív irányban. A költségvetési hiánycél tartását ugyan nagyra értékeli a piac, viszont a válságadók bevezetése és tartós elvonássá alakítása miatt kiszámíthatatlanná vált a befektetői légkör, s a jegybanki függetlenség és a szakmai kritikákat megfogalmazó Költségvetési Tanács felszámolására irányuló törekvések is mélybe húzó tényezők. – A jegybank a piaci árazásnak megfelelően döntött – ezt már Barta György, a CIB Bank vezető elemzője mondta, emlékeztetve arra, hogy a romló piaci megítéléssel emelkedett a magyar országkockázati felár, nőttek a hozamok és gyengült a forint.

A kormány által beígért strukturális reformokkal szemben is szkeptikusok a befektetők. Részben e bizalmatlanságnak tudható be, hogy a kamatemelés ellenére az euró árfolyama 284 forint, a svájci franké pedig 216 forint fölé erősödött tegnap késő délután.

A monetáris tanács tagjainak jelölését a jegybanktól elvonó, s azt teljes egészében az Országgyűlés gazdasági bizottságának jogkörévé tevő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban úgy fogalmazott: semmi nem indokolja a változtatást. Másfél évtized után állna elő ismét olyan helyzet, hogy a független MNB-nek nem lenne joga beleszólni a tanács összetételébe. A jegybankelnök megjegyezte, hogy az ilyen módosításokkal tapasztalatai szerint azok a kormányok élnek, amelyek elbizonytalanodtak saját gazdaságpolitikájuk sikerében. Attól nem tart, hogy a tanácsban a saját jelöltjei révén többséghez jutó kormány a kamatemelési periódusnak elejét venné, és az ellentétes irányba vinné a monetáris politikát: azzal érvelt, hogy a tagok felesküsznek a jegybanktörvényre és az alkotmányra, döntéseikkel kötelességük az árstabilitást fenntartani.

Matolcsy megalapozatlannak nevezi a döntést

A kormány nem ért egyet a kamatemeléssel, mert ezt a gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja – hangoztatja közleményében a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca. Indoka szerint az idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett egyszázalékos növekedés várható, vagyis a teljesítmény várhatóan két százalékkal lesz jobb, mint azt eredetileg tervezték. A minisztérium szerint ennél is lényegesebb, hogy 2010-ben Magyarország tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, és 2011–2013 között is biztonsággal teljesíthető a három százalék alatti deficit.