Az előrejelzés erre az évre elkönyveli a 3,8 százalékos GDP-arányos deficitet, de jövőre az Orbán-kormány által nagy nehezen bevállalt 2,9 helyett 4,7, aztán 2012-ben 6,2 százalékos hiányt prognosztizál.

A bizottsági források elismerik: nem tudnak lépést tartani a magyar kormány napi bejelentéseivel, vagyis ez a jelentés még nem tartalmazhatja a második pillér megszűnésének hatását. Csupán a továbbutalás felfüggesztését veszi számításba, ami 2011-ben a GDP 1,3 százalékát teheti ki, miközben a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése a GDP több mint két százalékát viszi el. A jelentést akkor zárták, amikor az átlépés az első pillérbe még friss ötletnek és választás kérdésének látszott.

A bizottság úgy számolt: ha a magánpénztári tagság húsz százaléka intene búcsút a második pillérnek, akkor kijöhetne a 2,94 százalékos hiány. De 2012-ben már megint hat százalék felett lesz a deficit, mert 2011-ben sem indulnak el a strukturális reformok a tömegközlekedésben, az ártámogatásoknál, az önkormányzatoknál, illetve a szociális támogatásoknál. Ezeket a kormány ugyan nemrég tavaszra ígérte, ám a bizottság vélhetően a konkrét tervek hiányában nem vette figyelembe az Orbánék által elérni szándékozott 600-800 milliárd forintos megtakarítást.

Majd 2012-ben kifut a jelentés készítésekor számított magánpénztári hatás, továbbá valamennyire a bankadó, a különböző szektorokra kivetett rendkívüli adó, és megint csökkennek a személyi jövedelmi és társasági adók. Összességében a strukturális hiány tetemes emelkedésére lehet számítani 2012-ig, ez pedig aggodalmakat kelt Brüsszelben a büdzsé fenntarthatóságát és az adósságpályát illetően.

Az előrejelzést bemutató tájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos azt hangoztatta: fontos lenne, hogy a tagországok ne fordítsák vissza a nyugdíjreform folyamatát. Bizottsági források hétfőn lapunk kérdésére azt mondták: a második pillér létrehozása javította a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, Brüsszel ezt a reformot egyértelműen támogatja, s az EU 2005 után átmeneti ideig el is ismerte az átállás költségeit. Kérdésünkre, hogy Magyarországgal szemben megszűnhet-e a túlzottdeficit-eljárás, ha a hiány a nyugdíjreform visszaforgatása miatt csökken a megkívánt szintre 2011-ben, a források azt mondták: ezt egyszeri tételnek tekintik, semmiképpen sem strukturális reformnak, amelynek megindítása nélkül az eljárás nem zárulhat le. Számszakilag kijöhet a megkövetelt deficit, de Brüsszelben ez a kísérlet nem jön majd be. Ráadásul a bizottság a reform költségeinek korábbi elismeréséhez hasonló módszerrel a jövőben – az új európai gazdaságpolitikai egyeztetés keretében – büntetné a reform visszafordítását. A magyar kormány most ez ellen próbál fellépni.

Matolcsy György szerint „hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan” az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. A nemzetgazdasági miniszter az MTI kérdésére kijelentette, hogy „az EB két nagyarányú csalásban volt részes”. Állította: a bizottság a 2005–2006-ban a 4,7 százalékos államháztartási hiánnyal tervezett költségvetést elfogadta, miközben a deficitet 9 százalék lett 2006 végén; 2009-ben pedig a bizottság elfogadta a 3,8 százalékos deficitet mint reális, korrekt hiányszámot, úgy, hogy abban egy súlyos „trükközés” szerepelt.