Öt ember dönthet a nyugdíjvagyonról
A magánnyugdíjpénztárból visszalépők portfóliója a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, melynek legfőbb döntéshozó szerve az alap irányító testülete lesz. Elnökét és egy tagját a kormány jelenlegi munkamegosztása alapján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter delegálhatja, további egy-egy tagot jelölhet Navracsics Tibor közigazgatási és Réthelyi Miklós erőforrás-miniszter. A testület tagja még a nyugdíj-biztosítási alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv vezetője, aki jelenleg Mészáros József. Őket illeti meg az alap vagyona feletti rendelkezés joga: rajtuk múlik, mit, mikor, mekkora mennyiségben értékesítenek, s az is, hogy a befolyó pénzből mennyi jusson nyugdíjkiadásokra, mennyi egyéb költségvetési célokra, illetve az államadósság csökkentésére. Az alap pénzforgalmi számláját a Magyar Államkincstár vezeti, a befektetésekkel kapcsolatos feladatok pedig az Államadósság Kezelő Központhoz kerülnek. Ezek sorába tartozik a vagyon részét képező, az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő papírok, vagyis államkötvények bevonása – ezzel máris csökkenthető az államadósság.
Azoknak a tagoknak, akik továbbra is maradni akarnak a pénztárukban, 2011. január 31-ig kell erről nyilatkozniuk a nyugdíj-biztosítási igazgatósági szervnél. Akik valamilyen oknál fogva korlátozottak mozgásukban (testi fogyatékosok, elítéltek) január 21-ig fordulhatnak írásos kérelemmel a szervekhez, így őket felkeresik az igazgatóság munkatársai. A tartósan külföldön dolgozók a külhoni képviseleteken nyújthatják be a maradásról szóló nyilatkozatukat. Akik nem tesznek ilyen nyilatkozatot, automatikusan visszakerülnek az állami tbrendszerbe. A visszalépés lehetőségét megnyitnák azok előtt is, akik már kapnak szolgáltatást a magánpénztártól – azaz már nyugdíjasok. Nekik módosítási kérelmet kell benyújtaniuk a pénztárhoz, szintén jövő január végi határidővel, majd hatvan napon belül vissza kell fizetniük a már igénybe vett szolgáltatás összegét a pénztárnak. A pénztár pedig a módosítási kérelem kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles a szolgáltatás megállapításának időpontjában a tag számláján nyilvántartott jogszerű követeléseknek megfelelő összeget a nyugdíjalapnak átutalni.
A csomag talán legfontosabb része a nyugdíjra való jogosultság módosításáról szól. Ennek alapján akik 2011 januárja után is fenntartják pénztári tagságukat, illetve ezt követően lépnek be valamelyik pénztárba, 2011 decemberétől további szolgálati időt nem szereznek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Vagyis február és november között még fennmarad a jogszerző időszak. Ez egyben azt is jelenti, hogy visszamenőlegesen nem von el jogosultságot a törvény.
A tb-nyugellátásról szóló törvény módosításával változtatnának a munkaadó által fizetett, jelenleg 24 százalékos nyugdíjjárulék törvényi definícióján. Az új meghatározás alapján: „a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék”. Vagyis már nem járulék, viszont e meghatározás alapján a célzott társadalombiztosítási felhasználás továbbra is megmarad. A kormány szerint így már semmilyen módon nem lesz köthető a foglalkoztatóhoz a munkaadója által az alkalmazott keresete alapján befizetett összeg a nyugdíjalapba.
Nehezen megfejthető szándékot tükröz a kormánynak a pénztárak működésével, gazdálkodásával kapcsolatos terve. Miközben a működésre, vagyongazdálkodásra szolgáló fedezet mértékét durván, szinte a működőképesség határáig csökkentik, aközben adókedvezményben részesítenék azokat a visszalépőket, akik a felhalmozott reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést egy önkéntes pénztárba utalják át (a készpénzes kifizetést viszont 16 százalékos szja sújtja). Erről a 2011-es év adóbevallásában kell rendelkezni, a kedvezmény pedig az átutalt tagi kifizetés 20 százaléka, de legfeljebb 300 ezer forint lehet. Egy másik paragrafus viszont a PSZÁF-ot hatalmazza fel egy gumiszabállyal a pénztár megszüntetésére: akkor léphet fel a felügyelet, ha a pénztárban – annak működési zavarai miatt – veszélyeztetettnek látja a szolgáltatások biztonságát. Végül a javaslatcsomag visszavonja az állami garanciát a pénztártag követelésére. E döntések többsége inkább az öngondoskodás gyengítését, semmint megerősítését szolgálja: hiába kínál fel kedvezményt a befizetésre, ha mellette kivérezteti az immár egy tömböt képviselő magánés önkéntes pénztárakat.
A tb-rendszerben az öröklés kérdését úgy oldják meg, hogy a biztosított egyéni számláján nyilvántartott egyéni befizetések alapján özvegyi járadékot fizetnek, ha az nagyobb, mint az egyébként járó özvegyi nyugdíj. A járadék kiszámításáról külön kormányrendelet születik majd.
