Nemet mond a segítségre Lisszabon és Madrid
A pénteken elfogadott szigorú portugál költségvetés és a friss spanyol fogadkozások sem mérsékelték a piaci aggodalmakat. Miután a héten rekordmagasságba kúszott fel az ír, a portugál és a spanyol tízéves államkötvények hozama, a hét utolsó kereskedési napja sem hozott igazi megnyugvást. Még Portugália számára sem, amely megszorításokkal teli, a közalkalmazottak bérét megnyirbáló, az áfát 21-ről 23 százalékra emelő költségvetési megállapodást ért el. Alig enyhült a Lisszabonra nehezedő nyomás is. Hiába erősítették meg, hogy a GDP-hez mért hiányt 7,3 százalékról 4,6 százalékra viszik le 2011-ben, az adósságpálya ijesztő ívet mutat, mert a nemzeti össztermékhez hasonlított arány 2013-ra így is 86 százalék körüli szintre kapaszkodhat fel. A hozamemelkedés pedig megnehezíti és megdrágítja az ország finanszírozását.
A portugál kormány cáfolni igyekezett a Financial Times Deutschland értesülését, hogy az eurózóna vezető országai igyekeznek rábeszélni Lisszabont is az uniós és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásának elfogadására. Méghozzá azért, hogy valóban megakadályozzák a válság átterjedését Spanyolországra. Bár már az ír mentőakciót is azzal magyarázták, hogy Portugália lekerüljön a céltábláról. Az Európai Bizottság portugál elnöke, José Manuel Barroso is védelmébe vette saját országának kormányát, s azt hangoztatta, hogy a német nyelvű gazdasági lapban megszellőztetett információ minden alapot nélkülöz. Madridban a Zapatero-kormány szintén azt hangoztatta, ráfizet, aki ellenük fogad.
De a piacok változatlanul idegesek. A szavak meg inkább növelik a feszültséget, mint csökkentik, hiszen tavaszszal Görögország is mindaddig nem kért segítséget, míg meg nem győzték az ellenkezőjéről, s az utóbbi hetekben ugyanezt a színjátékot tekinthették meg a befektetők az írek esetében. Ellentmondó értesülések keringenek arról is, vajon az eurózóna tagországai megemelik-e a 440 milliárd eurós mentőalap összegét. Az Európai Központi Bank szerint ez lehetséges, míg a német kormány szerint nem. A hét végén azonban újra az írek lehetnek a figyelem középpontjában, mert a piacok hétfői nyitása előtt nyilvánosságra kerülhetnek a részletek. A hezitálás után elfogadott 85 milliárd eurós támogatásért cserébe a kormány igen szigorú négyéves költségvetési tervet tett az asztalra, amelyet azonban az ingatag kabinetnek a parlamentben még el kell fogadtatnia. Információink szerint az összeg tartalmazza a britek és a svédek által felajánlott tízmilliárd eurós hitelt is. Az EU és az IMF küldöttsége a négyéves terv alapján hároméves programot dolgoz ki, amelynek középpontjában a kereskedelmi bankok átalakítása áll.