Úgy tudjuk, már készül a jogszabálytervezet, amelyik az ÁKK-t jelöli ki a létrehozandó alap kezelőjének. Mivel a szervezet eddig nem foglalkozott részvényekkel – mint ahogy jó néhány más, a nyugdíjpénztáraknál megtalálható pénzügyi instrumentum, például ingatlanok kezelésével és értékesítésével sem –, ezért módosítani kell a vonatkozó államháztartási törvényt, amely felsorolja az ÁKK feladatait.

Hogy a szervezet képes legyen ellátni új teendőit február elejétől, ahhoz infrastrukturális fejlesztéseket is végre kell hajtania. Ez a szűk határidő ellenére nem lehetetlen feladat – tudtuk meg kormányzati forrásból. A központ által használt rendszer alkalmas a feladat ellátására, „csupán” annyival kell kiegészíteni, hogy az új papírokat is kezelni tudja. Ez járhat létszámbővítéssel, ám az nem lesz számottevő, azaz ezért nem kell új osztályt vagy egységet kialakítani a szervezetnél.

A befektetőket azonban alighanem az érdekli a legjobban, hogy az ÁKK milyen piaci magatartást tanúsít majd a jövőben. Ezzel kapcsolatban forrásaink úgy fogalmaztak: az ÁKK nem egyszerre akarja majd a befektetőkre önteni a papírokat, hanem időben mindenképpen eltolva kívánnak megjelenni a piacon. Úgy, hogy az eladások a lehető legkisebb mértékben befolyásolják a jegyzéseket. Persze azt sem szeretnék, hogy az állam járjon rosszul, s a befektetők „leverjék” az árakat. Az ehhez megfelelő vagyonkezelési stratégián már dolgoznak az ÁKK-nál.

– A kormány által szerdán határozatba foglalt új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, így a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk marad arra, hogy válasszanak a magán-, illetve az állami rendszer között – mondta Selmeczi Gabriella. A parlament december 13-án végszavaz a törvényekről, és aki maradni akar a magánpénztárban, annak január utolsó napjáig kell nyilatkoznia erről. A maradás azt jelenti, hogy a 24 százalékos munkaadói befi zetésről az érintett lemond, és csak a saját 10 százalékos befi zetése után jut nyugdíjhoz. Hozzátette: a 24 százalékos munkaadói járulékot egyúttal adóvá alakítja a törvényjavaslat.

Amíg ugyanis a járulék felhasználása kötött, csak a társadalombiztosítás céljaira lehet fordítani, addig az adó nincs megcímkézve. Ezzel tehát alkotmányosan megoldottnak gondolja a kormány, hogy aki magánpénztári tag marad, az utána fi zetett, jelenleg 24 százalékos munkaadói tb-járulék szerinti nyugdíjra ne legyen jogosult. Ez a megoldás azonban ennél tágabb lehetőséget is teremt a kormánynak: míg eddig a költségvetés adóbevételeit lehetett (sőt, kellett) átcsatornázni a tb-alapokba, a jogszabályváltozás után ez fordítva is megtörténhet: a befizetett járulékból, pontosabban adóból a büdzsé kiadásai is finanszírozhatóvá válnak.

Aki visszalép az állami rendszerbe, és a magánnyugdíjpénztárban a jelenlegi pénze nem éri el a befizetését, annak a különbséget az állam kiegyenlíti. Akinek viszont hozama van a befizetésein, az azt adómentesen felveheti – közölte Selmeczi Gabriella. Ám lapunknak a nemzetgazdasági miniszter közvetlen környezetéből másmilyen információi vannak: a tárca szerint az adómentesség csak arra az esetre vonatkozik, ha a visszalépő egy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a reálhozamnak megfelelő összeget. Ha viszont készpénzben kívánja felvenni a hozamot, akkor 16 százalékos szja-t kell majd fizetni utána. Adószakértők szerint ebben az esetben az árfolyamnyereség-adó logikája lesz érvényes. A kormány döntésén múlik, hogy ezt a kifizetést végül adómentessé teszik-e, erről a törvényben kell rendelkezni.