Szolnoktól keletre, a Tisza keleti partján, festői környezetben fekszik Tiszabő. A 2051 lakosú település idén is az utolsó helyen végzett a GfK Hungária kétévente publikált vásárlóerő-tanulmányában. Az itt lakók rendelkeznek Magyarországon a legkevesebb elkölthető jövedelemmel, az országos átlagnak mindössze 41,6 százalékával, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a mindennapi élethez szükséges alapvető dolgokat tudják megvenni, vagy még azokat sem. A falu stabilan áll a sereghajtók között: zsáktelepülés, a benne lévő 556 lakás 85 százaléka vályog, a lakosság 85 százaléka cigány, a munkanélküliség meghaladja a 60 százalékot. A vasút elkerüli, s az ország egyik leginkább aszálytól sújtott területének számít, még a mezőgazdaságból is nehezen lehet megélni. A település honlapján a 2000. áprilisi árvíz pusztításáról szóló fotókat látni.

Az itt élőknek Magyarország legtehetősebb települése, a Balaton partján fekvő Csopak nemcsak átvitt, de szó szoros értelmében is elérhetetlen messzeségben van. Pedig ott az általános vásárlóerő-index 136,8 százalék, vagyis az országos átlaghoz képest 36,8 százalékkal több pénzt tudnak elkölteni az ott lakók. A település honlapja is mutatja a különbséget, miközben a tiszabőin alig találni valami jó hírt, a csopakiakat vasárnap arra invitálja az önkormányzat, hogy menjenek a Csonkatoronyhoz Csopak fényeinek és advent első gyertyájának meggyújtására, szó van iskolai buliról, idősek világnapjáról, buszmenetrendről, álláspályázatokról, nyelvtanulásról.

A GfK hetedik alkalommal készítette el Magyarország általános vásárlóerő-térképét. A megyék rangsorában, beleértve Budapestet is, a fővárosban élnek az emberek a legjobban, ott 33 százalékkal nagyobb az elkölthető jövedelem, mint az országos átlag. Második helyen 109 százalékkal Fejér áll, de átlag fölött van Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye is. A megyék között érdekes változásra hívta fel a figyelmet Kui János, a GfK kereskedelemkutatás szektorának menedzsere. E szerint Győr-Moson-Sopron megye évekig a főváros után a második leggazdagabb térség volt, ám most már „csak” a negyedik. A megyei átlagok mögött egyéni helyezések húzódnak, ahogyan korábban írtuk, Csopak a legmódosabb település, de Telki 135,6, Budaörs 134,5, Tiszaújváros 130,6 és Üröm 130 százaléka is kiemelkedő.

Összességében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legszegényebb, ott az általános vásárlóerő 75,4, de nem éri el az országos átlagot (85) Békés és Bács-Kiskun megye sem. A sereghajtók esetében is kimutatott átrendeződést a GfK: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007 óta négy helyet előrelépett, ami azt mutatja, hogy fejlődik. Az is kiderül a kutatásból, hogy a szegények között is vannak még szegényebbek. Tiszabő mellett Alsószentmárton helyzete sem fényes, ahol az országosan átlagosan elkölthető jövedelem 43 százalékából kell gazdálkodniuk a lakosoknak, Szendrőládon, Kántorjánosiban és Vilmányban pedig közel feléből.

Az egy lakosra, illetve egy háztartásra jutó vásárlóerő-index azt fejezi ki, mely területeken és mennyivel tér el a jövedelem az országos átlagtól.