Teljes foglalkoztatás a cél
A válság hatásai, a demográfi ai trendek és a jövő miatt érzett aggodalom ösztönözte arra az Európai Bizottságot, hogy igyekezzék összegyűjteni mindazon lehetséges uniós intézkedéseket, amelyek révén a tagállamok a saját hatáskörükbe tartozó politikák révén növelni tudják a foglalkoztatást.
– A tíz százalék körüli átlagos európai munkanélküliségi arány elfogadhatatlan, a válság elsöpörte a korábbi évek eredményeit, ezért reformra szorulnak a munkaerőpiacok, a képzést a kereslethez kell igazítani és javítani muszáj a munkakörülményeken – mondta kedden este az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Andor László foglalkoztatási és szociális ügyi biztos, aki az uniós végrehajtó testület által elfogadott új kezdeményezést ismertette.
A bizottság sorozatban áll elő a 2020-as „zöld” gazdasági stratégia részelemeivel, abban a reményben, hogy az Európai Unió tagállamai közös erőfeszítéssel ki tudnak törni a krízisből, s megőrzik technológiai vezető szerepüket az átalakuló világgazdaságban.
Az unióban 23 millió ember munkanélküli, ám közben 3,5 millió állást kínálnak szerte az EU-ban. Uniós források szerint rendkívül fontos lenne közösségi szinten bemutatni a lehetőségeket, egyben eltüntetni minél több foglalkoztatási korlátot. Az összesen tizenhárom javaslatot tartalmazó csomag például sürgeti a képzési szintet áttekinthetően bemutató „útlevél” bevezetését, amelyet minden tagállam elfogadna.
A válságban csaknem hatmillió munkahely szűnt meg. A 2020-as stratégia azt tartalmazza, hogy a 20–64 éves korosztály körében a foglalkoztatottak aránya érje el a 75 százalékot, ami igen nagy kihívás. A ráta jelenleg 69 százalékos, s az átlag mögött súlyos eltérések figyelhetők meg. A jól teljesítő, s ezt a célt máris elérő észak-európai államokhoz képest például a hatvan százalék alatti magyar adat kiábrándítóan alacsony. De miközben a férfiak foglalkoztatása uniós szinten majdnem megfelel a 2020-as kötelezettségnek, a nők esetében az arány valahol 40 és 65 százalék között mozog, s köztük is nagyon sokan dolgoznak részmunkaidőben. Nem számítván a bevándorlás hatásait, az európai munkaképes korú lakosság 12 százalékkal csökkenni fog 2030-ig és 33 százalékkal 2060-ig. A folyamatmár 2012-benmegindul. A magas képzettséget igénylő munkahelyek száma 16 millióval emelkedik 2020-ig, de az alacsony végzettséget igénylő állásoké 12 millióval csökken. Vagyis a képzési szint emelése sürgető feladat: a bizottság az olvasási, a matematikai, a tudományos készségek fejlesztését szorgalmazza. Előrevetíthető, hogy a szükségesnél hétszázezerrel kevesebb informatikai szakembert és egymillióval kevesebb kutatót bocsátanak ki a felsőfokú intézmények 2015-ig.
Az uniós ajánlások kiterjednek például a meghatározatlan időre szóló munkaszerződések körének bővítésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzőinek kidolgozására, a munkaadók, a munkavállalók szervezeteinek, valamint a tagállami szaktárcák és szakértők bevonására, a szükséges információs hálózat kialakítására, az uniós direktívák áttekintésére. Andor jelezte, felül kell vizsgálni a munkaidőről, a kiküldöttek jogállásáról, a munkahelyi egészségügyi és biztonsági előírásokról szóló uniós irányelveket. E munka zöme 2011–2012-re esik, így a foglalkoztatás növeléséről sokat beszélő magyar kormánynak, mint soros fél éves unióelnöknek is sok dolga lesz.
