Kötelezőkampány: kátyúk és buktatók
Miközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény hatálybalépése, valamint a pénzügyi felügyelet októberben közzétett körlevele hatására jelentősen nőtt a kgfb-piac transzparenciája, az idei kampány is tartogat új, megoldásra váró fogyasztóvédelmi problémákat – hívta fel a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az egyik legnagyobb probléma, hogy a tavalyi 24 ezerről az idei kampányban 15 ezer forintra csökkent a kötelezők átlagdíja, s ez aláássa az egész szektor jövedelmezőségét. (Váltson kötelezőt nálunk!)
A biztosítók bevételeik erodálódását a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével kompenzálják, ami nehézkesebb, a megszokottnál hosszabb ügyintézést eredményezhet – több biztosító máris bezárta a kárrendezési pontjainak egy részét. Emellett tovább csökken az a határ, amely felett gazdasági totálkárosnak minősítik az összetört járműveket. Ez a szint már most is csupán az autó értékének ötven százaléka. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű javításának költsége eléri az autó jelenlegi értékének felét, a biztosító nem téríti meg a szervizköltséget, hanem például egy egymilliós jármű esetében kifizet ötszázezer forintot, a tulajdonos pedig azt csinál a roncscsal, amit akar.
A szervezet szerint gondokat okozhat majd, hogy januártól a jelenlegi hatvanról negyvenöt napra csökken a kötelező biztosítás befizetéséhez kapcsolódó türelmi idő. Annak az autósnak, aki február 14-ig nem rendezi első aktuális számláját, a törvény rendelkezése alapján felmondják a szerződését, vagyis kötelező biztosítás nélkül marad. Amíg új szerződését – ugyanannál a biztosítónál – meg nem köti, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie, ami akár a tízszerese is lehet a kgfb-díjnak, s ha közben balesetet okoz, azért magának kell helytállnia.
A fizetési határidő rövidülése azért is okozhat problémát, mert míg tavaly a biztosítását újrakötő másfél millió ügyfél többsége nyolc céghez távozott, addig idén a várhatóan a kétmilliót közelítő váltó autós zöme négy biztosítóhoz szerződik, ezt az óriási szerződésszámot pedig nehéz lesz kezelni, főleg így, hogy a megbízások feldolgozására, a csekkek kiküldésére fél hónappal kevesebb idejük lesz.
Problémásnak látják az FBAMSZ-nál azt is, hogy szemfüles piaci szereplők – élve a jogszabály által nyitva hagyott lehetőséggel – akár nyolc-tíz hónappal előre azoknak az autósoknak is felajánlják biztosításuk halasztott határidejű átkötését, akiknek már nem év végére esik az évfordulója. Előfordulhat, hogy az autós tévedésből januártól az új szerződése szerinti biztosítóhoz kezd el fizetni, miközben az a szerződése még nem él, a meglévő pedig a díj nem fizetése miatt megszűnik, így fedezet nélkül marad.
További tisztázatlan helyzetet eredményez, ha az évfordulóig megváltozik az autós tarifáját befolyásoló tényezője adata (például a lakóhely vagy a bónuszfokozat). Ilyenkor ugyanis érvényét veszíti a jelenleg szerződésbe foglalt díj, és új lép életbe. Ez idén négyszázezer autóst érint.
Szolgáltatási verseny kell
Az FBAMSZ szerint a jelenlegi díjversenyt a szolgáltatások versenyének kellene felváltania a kötelező biztosításban, ez pedig csak egyféle módon lehetséges, a direkt kárrendezés bevezetésével. Ennek lényege, hogy az ügyfél választhat, a károkozó vagy a saját biztosítójával rendezi az autója kötelező biztosítós kárát. (Utóbbi esetben a cég számol el a károkozó biztosítójával.) Ebben az esetben ugyanis az autósok már nem egyfajta adóként tekintenének a kötelezőre, és ezért csupán annak ára alapján választanának a biztosítók között, hanem a nyújtott szolgáltatás színvonala is fontossá válna.
