A 2010-es diplomákat ezúttal nemcsak egy-egy figyelemre méltó eredményt nyújtó fiatalnak adták, hanem olyan egyesület, illetve iskola is elnyerhette, amely jelentős szerepet játszik hallgatói nevelésében.

Középpontban a matematika

A díjazottak között volt többek között a Miskolci Ifjúsági Matematikai Egyesület. Az 1996-ban alakult egyesület céljai közt a matematikai tehetséggondozás, matematikai rendezvények szervezése és kiadványok szerkesztése szerepel. Az egyesület segítségével számos miskolci diák jutott el az Ifjúsági Matematikai Kongresszusra Stockholmba, Marosvásárhelyre és Jénába, ahol azok érdekes előadásokat tarthattak. 2006-ban a kongresszus diákelnöke a miskolci egyetem hallgatója volt. Az egyesület működteti a Matematikai Önképzőkört, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók hozzászoknak ahhoz, hogy önállóan dolgozzanak ki egy-egy témát, arról előadást tartsanak a társaiknak, és így, másoknak magyarázva, a témát megvitatva sokkal alaposabb tudásra tesznek szert.

Dr. Körtesi Péter, a Miskolci Ifjúsági Matematikai Egyesület elnöke elmondta, a Junior Prima díj elsősorban elismerését jelenti annak a tevékenységnek, amit ebben a régióban végeztek, és lehetőséget jelent tevékenységük kibővítésére. Hiszen terveik között szerepel, hogy részt vegyenek egy ingyenes matematikai szoftver, a GeoGebra széles körű megismertetésében, és csatlakozni szeretnének a megalakulóban lévő Magyar Geogebra Intézet munkájához. A szakember a magyar matematikai oktatás színvonaláról nyilatkozva elmondta, hogy arra továbbra is büszkék lehetünk.

Ismeretlen példaképek?

Ha a kérdést a versenymatematika és a matematikai kutatások eredményessége felől nézzük, akkor az eredmények a ráfordítások arányában továbbra is kiemelkedőek, de vannak szerencsés országok, ahol az oktatásra és kutatásra sokkal többet fordítanak, és ezekben az országokban az említett területeken látványos az előrelépés. Hazánkban egy motorversenyző, egy neves sportoló vagy egy rockzenész ismertsége messze felülmúlja egy olyan középiskolásét, aki mondjuk, nemzetközi matematikai olimpiát nyer.

Miért van az, hogy az emberek kapásból tudnak olyan magyar nevet mondani, aki a Dakar-ralin részt vett, de még szakmai körökben sem tudja mindenki, hogy a Nemzetközi Matematikai Olimpia tanácsadó testületének elnöke magyar – tette fel a költői kérdést az egyesület vezetője. Ám szerinte mindezek ellenére a matematika és az oktatás általában minden támogatás értékét megsokszorozza. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy közel két tucat, magyar származású Nobel-díjas tudós mellett van nyolc magyar Wolf-díjas, közülük négy matematikus (a Wolfdíj a matematika területén is kiadható), és van magyar a nyolc Abel-díjas közt is.

Alternatív pedagógia

Díjazták a Pesthidegkúti Waldorf Iskolát is: az alternatív pedagógiai gyakorlatot folytató iskolák közül ez volt az a tanintézmény, amely Kelet-Közép-Európában és Magyarországon elsőnek törte meg civil kezdeményezéssel az állam oktatási-nevelési monopóliumát. Az oktatás ebben az intézményben 1989-ben kezdődött, 32 elsőssel. Az iskola 12 évfolyamos egységes iskola – általános iskola, gimnázium és művészeti iskola –, az érettségire és a felvételi vizsgákra való felkészítés a tizenharmadik évben valósul meg. Az iskolát állami pénzből és az alapítvány pénzéből tartják fenn, az alapítványt a szülők hozzájárulása segíti, melynek mértéke a családok egzisztenciális helyzetétől függ.

Kulcsár Gábor, az iskola képviselője szerint a Junior Prima díj azt a szakmai megerősítést jelenti a számukra, hogy jó az, ahogy és amit a gyerekek érdekében tesznek. Megnyugtató a számukra, hogy azt a gyermekcentrikus pedagógiát, amit a Waldorf-iskola képvisel, elismerik a társadalom különböző területén tevékeny emberek. Meggyőződésük, hogy az intellektus iskolázásán túl a szociális és érzelmi nevelés nélkülözhetetlen elem az életben való beváláshoz.

Nyitottság a világra

A Waldorf-iskolában a fiatalokat szabadságra és önálló felelősségtudatra kívánják nevelni, úgy, hogy a bennük alapvetően meglévő nyitottságot a környezetük és a világ iránt megőrzik és ápolják.

Kulcsár Gábor elmondása szerint a Waldorf-iskola a közoktatás része, így a reformpedagógia és a többségi intézmények között reményeik szerint folyamatos szakmai együttműködésről beszélhetnek. Számos közoktatási intézmény él azzal a lehetőséggel, hogy a 2006-ban kihirdetett Waldorf-kerettantervet felhasználják a saját pedagógiai programjuk megvalósításában. Ezenkívül sok-sok közoktatásmegújító programban vesznek részt; olyan tanterveken dolgoznak, amelyek segítségével a hagyományos pedagógia átveheti a Waldorf-iskolák jó gyakorlatait: írástanítás, szülőkkel való munka, epochális oktatás, szöveges értékelés.