Soron következik a Lex Domokos!
A Költségvetési Tanács nemcsak a támogatását veszti, de a róla szóló törvényt is meg fogja változtatni a regnáló kormány – máskülönben nem kerülhet be a tanácstagok közé az Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke, Domokos László. A közigazgatási tárca vezetője, Navracsics Tibor két napja arról beszélt, hogy a tanács nem szűnne meg, csak átalakulna, visszanyúlva a Fidesz évekkel ezelőtti javaslatához. Ha ez megtörténik, akkor a jövőben a testületbe az MNB, illetve az ÁSZ elnöke, valamint egy harmadik személy kerülhetne be, akit a köztársasági elnök jelöl (jelenleg a két szervezet elnökének is csak jelölési joga van, az államfő szerepét illetően viszont nem lenne változás). Csakhogy a hatályos szabályozás értelmében a számvevők jelenlegi irányítója összeférhetetlenség miatt nem vehetne részt a tanács munkájában. A büntetlen előélettel, illetve a választójoggal még nem lenne probléma, de olyan személy sem lehet tag, aki a jelölést megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Márpedig Domokos László 1998 óta képviselő. Mandátuma egészen 2010. július 4-ig szólt, akkor is azért kellett távoznia, mert kinevezték az Állami Számvevőszék elnökévé. A törvény szabta feltételek közé tartozik még, hogy a tagnak kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie a költségvetési vagy pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben – rosszmájú szakértői megjegyzések szerint ezen a rostán is fennakadhatna Domokos.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az új testületnek nem lenne hivatala. Erre évente több százmilliárd forintot fordítanak a költségvetésből: a tanács megalakulásának évében, 2009-ben 710 milliót kapott, idén 900 milliós a büdzséje, jövőre pedig 853 millió lehet – vagy 10 millió, attól függően, hogy a kormány által benyújtott eredeti javaslatot vagy egy fideszes képviselő módosító indítványát tekintjük irányadónak (utóbbi csak a dologi kiadásokra hagyna pénzt a tanácsnál, személyi juttatásokra nem). Talán segít az eligazodásban, hogy tegnap a gazdasági bizottságon átment a tanács büdzséjét lényegében elvonó javaslat, és a Fidesz vezető politikusainak nyilatkozatai is ezt a verziót erősítik.
Arról nincs szó, hogy a Fidesz ezt a pénzt meg akarná takarítani: azt átirányítanák egy kisebbségi alapítványnak. Tény viszont: a párt a kezdetektől azon az állásponton volt, hogy szükség van ugyan költségvetési tanácsra, de nem kell hozzá háttérapparátus. Ez olvasható ki abból a 2006 júniusában, még ellenzéki pártként benyújtott, az alkotmányt módosító javaslatukból, amit aztán az országgyűlési kudarc miatt az év decemberében újra bevittek a parlament elé. Ebben a Navracsics által felidézett módon rendelkeztek volna egy háromtagú testület létrehozásáról, amely a „Magyar Köztársaság költségvetésének pénzügyi-gazdasági véleményező szerve”.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, ugyanis a közigazgatási miniszter a napokban arról beszélt, hogy a négy évvel ezelőtti elképzelésekhez visszanyúlva lehet szó újra arról, hogy a tanács halasztó hatályú vétóval rendelkezne, azaz a költségvetés tervezetét akár meg is vétózhatja. Lehet, hogy ilyen koncepció is született akkoriban, de a parlamenthez benyújtott javaslatukban már csak véleményezési jogkörrel ruházták volna fel a tanácsot. Áttételesen igaz csak, hogy vétózhattak volna: javaslatuk alapján a köztársasági elnök dönthetett volna arról, hogy visszaküldi-e az Országgyűlésnek a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jogi értelemben azonban a vétót nem a testület gyakorolná, ha egykori javaslatával állna elő újra a Fidesz.
Érdemes felidézni azt is, miként szavaztak a Költségvetési Tanács tagjainak kinevezéséről 2009 elején a mostani kormánypártok. A parlament honlapjának tanúsága szerint Kopits György elnök, valamint Oblath Gábor és Török Ádám maximálisan élvezték a fideszesek bizalmát: a képviselőházban kizárólag az igen gombot nyomták meg a határozati javaslat megszavazásakor. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanács létrehozásáról, a tagok kilenc évre szóló kinevezéséről szóló törvényt 2008 őszén a Fidesz nem szavazta meg –saját javaslatukban egyébként hatéves mandátum szerepelt.
A Fidesz most mégis arra törekszik, hogy átalakítsa a tanács összetételét. Miután a jelöltek szakmai megítélése pozitív volt a testület felállításakor a párt részéről, minden bizonnyal az időközben kifejtett tevékenységük „koptatta el” az irántuk tanúsított tiszteletet. A tanács ugyanis kemény kritikával illette a 2011-es és a rákövetkező évek költségvetési terveit, vitatva mind a makropálya megalapozottságát, mind a büdzsé szerkezetének fenntarthatóságát.
Kérdés, az új tagoktól mire számít a kormány. Az MNB elnökének szerepvállalása jelen helyzetben pikáns, Simor András ugyanis lényegében az egyetlen „trófea”, akit Orbán Viktor kormányfőnek még nem sikerült levadásznia. Azonban ellensúlynak ott lesz az ÁSZ elnöke, és Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben sem merészség feltételezni, hogy olyan jelöltet talál majd alkalmasnak e poszt betöltésére, aki a kormány ki nem mondott elvárásainak is megfelel. Ezen a ponton idézzük fel az egyik leendő tanácstagnak, Domokos Lászlónak a hatályban lévő törvény két évvel ezelőtti parlamenti vitája során megfogalmazott kritikáját, miszerint a testület nem lesz majd független a kormánytól.
De mire lesz képes önmagában egy háromtagú testület, saját szakembergárda nélkül?Kormánypárti érvek szerint mind a jegybankelnöknek, mind az ÁSZ vezetőjének rendelkezésre áll a saját intézményi apparátusa. Épp erre hivatkoznak az ellenkező véleményen lévők is: minek olyan tanács, amelyben a tagok munkáját elvégzik az általuk irányított szervezetek. Hozzátéve: hogy biztosítható így az elfogulatlan, szakmailag alapos elemző munka? Hasonlóan indokolta lapunknak Szekeres Imre, az MSZP költségvetési ügyekért felelős politikusa, hogy miért nem támogatták a fideszesek javaslatát 2006-ban. Akárhogy is lesz, a tanács leghamarabb a 2012-es költségvetésről fejtheti ki álláspontját, forrásaink szerint a parlament által jelenleg is tárgyalt 2011-es büdzsét nem vétózhatja meg, még ha ilyen jogosítványa lesz is majd a testületnek.
Tegnap – a lapunkban megjelent cikkre reagálva – megjelentek a Költségvetési Tanács honlapján a havi költségvetési beszámolók 2010. áprilistól kezdve. Ezt megelőzően csak márciusig tüntette fel az adatokat a testület, amit technikai hibával magyaráztak. A legfrissebb, szeptemberi kimutatás szerint a titkárságon 39-en dolgoztak, személyi juttatásaikra a harmadik negyedévben 69,92 millió forintot fordítottak. Márciusban még 35 dolgozója volt a titkárságnak, az első negyedévi juttatás összege pedig 63,58 millió forint volt.
