Amennyiben a PSZÁF javaslata a KIM-nél és az Országházban is meghallgatásra talál, úgy a fogyasztói csoportok üzleti tevékenységként történő szervezése büntetendő cselekmény lesz. A már meglévő fogyasztói csoportok megmaradhatnak, azonban új tagot nem toborozhatnak.

A PSZÁF döntése úgy is értelmezhető, hogy a hatóságok beismerték: kifogytak az eszköztárukból. A PSZÁF, illetve társhatóságai eddig változatos módon próbálták megfékezni a csoportok terjedését: míg a felügyelet hatósági szerződést próbált velük kötni (lefektetve a működés szabályait), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendszeresen bírságolta a cégeket a fogyasztókat átverő reklámjaik miatt: az elmúlt öt évben 13 eljárásban 145 millió forint bírságot szabtak ki a cégekre.

Mivel az elmarasztaltaknak nem okozott nehézséget a büntetés befizetése, nemrégiben a versenyhivatal, a PSZÁF és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is jobb híján azzal kísérletezett, hogy fizetett hirdetéseket tett közzé azokban a médiumokban, ahol a fogyasztói csoportot szervező cégek csalogatják a jövendő áldozatai kat. A hirdetésekben feketén fehéren leírták: a szervező cégek reklámjaiban sugalltakkal szemben a fogyasztói csoportok nem nyújtanak hitelt, hanem a tagok saját befizetéseiket osztják fel egymás között. (Akkor sem készpénzhez jut az ügyfél, hanem vásárlási joghoz.) Ráadásul ennek sorrendjét jellemzően sorsolással döntik el, így a hitelben reménykedő tagok akár évekig várhatnak – ha egyáltalán sorra kerülnek, mivel az üzletet ismerők szerint a csoportot szervező cég bármikor lehúzhatja a rolót, a tagok pedig az egész eddigi befizetéseiket elbukhatják.

Azonban a fizetett hatósági hirdetéseknek is vajmi kevés foganatjuk volt, mivel a gazdasági válság miatt hitelképtelen, nélkülöző és pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező fogyasztók között gombamód terjedtek ezek a vállalkozások. Csak az elmúlt másfél évben hét új fogyasztói csoport, illetve szervezőcég kezdett el működni, és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) becslése szerint ezek a csoportok ma már tízezres nagyságrendű ügyfélkört tudhatnak magukéinak.

Az érintett állami hatóságok így jobbára csak „tüneti kezelésre” voltak képesek a fogyasztói csoportokkal szemben, mivel hiányzott a megfelelő jogszabály, ami alapján a hatóságok eljárhattak volna. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy egyikmásik fogyasztói csoportnak jó kormányzati kapcsolatai lehettek. Tény, az első Orbán-kormány 2001-ben hozott egy rendeletet, amiben regisztrációhoz kötötték volna a fogyasztói csoportokat, ám a hatálybaléptetése elmaradt. A rendelet időközben süllyesztőbe került.