Három családi vállalatból kettő tönkremegy, ha nem sikerül idejében megtalálni azt a személyt, aki az alapító visszavonulása után a vezetői pozíciót betölthetné. Ideális esetben az első generáció gyermekei, vagy más közvetlen hozzátartozói közül kerül ki az új főnök, ám ez sok családban akadályokba ütközik. A Családi Vállalat Akadémia nemzetközi tapasztalatokon alapuló, működőképes stratégiákkal dob mentőövet a magyar cégeknek. Van olyan, akinek nincs vér szerinti utódja, máshol pedig négy lehetséges örökös is szóba jöhet. Ott az a kérdés, hogy kinek adják át a vezetést, ki az, aki nemcsak hogy szeretné, de el is tudja látni ezt a feladatot. Ritkán születik két egyforma zseni egy családban, akiknek még a célkitűzései is azonosak.

– De nemcsak demográfiai különbségek vannak, mert cégenként más a családi történet, a vágyálom, a jövőkép – mondta Gelléri Péter, a Családi Vállalat Akadémia (CSVA) elnöke múlt héten az öröklési lehetőségeket taglaló „In vivo” elnevezésű konferencián, melyen olyan magyar cégek vezetői és utódjaik szólaltak fel, akiknek sikerült megoldaniuk ezt a kényes problémát. A résztvevők meglepő nyíltsággal meséltek saját családi-vállalati életükről.

A családon kívülről érkező vezető kinevezésének gondolatától a CSAV felmérésében részt vevő cégek többsége idegenkedik, különösen azok, aki tevékenysége innovációs technológián alapul. A külsős embernek azonban nem feltétlenül kell idegennek lennie. Az információbiztonsági és adatmentési szolgáltatásokra specializálódott Kürt Zrt. alapítója, Kürti Sándor például úgy döntött, fia, Tamás helyett legbizalmasabb munkatársát, Kmetty Józsefet bízza meg a vállalat irányításával. Hogy miért döntött így? – A válasz egyszerű: mert József a legjobb, és ha az ember olyan engedményeket tesz magának, hogy egy pozícióba nem a legjobbat állítja, akkor elbukik – kezdett bele Kürti Sándor a történetükbe. Kmetty –aki évek óta a második ember volt már a cégnél – idősebb és tapasztaltabb is volt Kürti Tamásnál akkor, amikor az átadás időpontja elérkezett. Ezen a döntésen (ami egy majd 20 éve tartó folyamat eredménye volt) az üzletemberek bevallása szerint senki nem botránkozott meg, mert kívül-belül mindenki tisztában volt az erőviszonyokkal. – A céget együtt építettük fel Sándorral, amikor az átadás pillanatához érkeztünk, egyszerűen én voltam az, aki erre a feladatra készen állt – kommentálta Kmetty József a történteket. Ám az, hogy Kürti Tamás nem vesz részt a vállalat operatív vezetésében, nem jelenti azt, hogy ki is vonta magát belőle. A trónörökös a kutatásfejlesztési üzletágban tevékenykedik, melynek elindítását épp Kmetty javasolta, amikor tanácsért fordult hozzá. – Tudtam, hogy bizonyos kihívásokat jobban is meg tudok oldani, mint az apám, csak épp más területen – emlékszik vissza Kürti Tamás és hozzáteszi: ő is azonnal elkezdte keresni az utódját, és már ebben a szemléletben vette fel a projektmenedzsereket. Kmetty Józsefet családtagnak tekinti, akivel szeretne olyan bizalmi kapcsolatot fenntartani, mint amit az apjától és nagybátyjától látott. Ezt bizonyítandó Kmetty a negyvenedik születésnapjára kapott is egy erről szóló oklevelet.

Amikor egy családi vállalatnak két várományosa is van, könnyű szappanoperába illő testvérviszályra asszociálni. Ám Pulhauser Dénes és Pál semmiben sem hasonlít az Ewing fi vérekre, így sem ők, sem szüleik nem kényszerültek arra, hogy válasszanak kettejük közül. A háztartási kisgépeket gyártó Hauser Magyarország Kft. örökösei rendhagyó módját találták meg annak, hogyan hangolódhatnak egymásra nemcsak testvéri, de üzleti értelemben is. Mivel a két fiú között csupán 17 hónap különbség van, nincs mit csodálkozni azon, hogy a szülők emlékei szerint a gyerekszoba gyakran zengett a parázs vitáktól. A testvérek bevallása szerint komolyabb konfliktusuk viszont sohasem volt – főleg, hogy középiskolai és egyetemi éveik alatt szinte csak hétvégente találkoztak.

A diploma után aztán úgy határoztak, hátizsákot csapnak a vállukra, és kettesben nekivágnak a világnak. A két és fél hónapos biciklitúra alatt megtanulták felosztani egymás közt a feladatokat. – Pali geográfus, így nyilván nem szóltam bele, hogy merre kéne menni –mesélte Pulhauser Dénes, aki inkább technikai dolgokban jeleskedik. Saját példájuk alapján mind a ketten azt vallják, hogy érdemes a gyerekeket éles helyzetbe hozni. Ehhez egyébként a mai napig tartják magukat: felfedezve, hogy a spártai körülmények milyen jól összehangolják az embereket, és az utazás mennyire tágítja a látóteret, évente néhány alkalommal, három-négy napra maguk mögött hagyják az emberlakta vidéket. Azt mondják, hétfőn reggel, a napi feladatoktól terhelten nem lehet stratégiát alkotni, egy ilyen hétvége alatt viszont tíz évre előre tudnak tekinteni. Ez idő alatt azonban nem laza beszélgetések zajlanak, hanem előre megszabott tematika mellett, komoly, dokumentált munka zajlik. A testvéri együttműködést ily módon meg tudták valósítani, ám abban nem hisznek, hogy jót tenne a családi életnek, ha feleségeik, akik most a gyermeknevelésnek szentelik magukat, és korábban a cégben dolgoztak, továbbra is részt vennének a vállalatban. Nem akarják ugyanis, hogy az üzlet ránehezedjen a családi életükre, miként azt a szüleiknél látták.

Nőként nehezebb

A konferenciáján külön figyelmet fordítottak a női vállalkozók helyzetére. Nőként a családi vállalatban nehezebb megbecsülést és tiszteletet kivívni, mint akár külsősként, s emellett még ott van a vezetői szerepvállalás, és a hagyományos női értékek összeegyeztetésének nehézsége is. Az egykor állami kézben lévő Kemikál Zrt. vezérigazgatója, Szilvássy Csilla férjével közösen vásárolta a céget. Mivel az irányítás felosztását nem sikerült kiegyensúlyozniuk, és a férje rosszul viselte, hogy az irányítás az asszony kezében van, így két év múlva elváltak. Szilvássy magát is hibásnak érzi, meggyőződése, hogy meg lehetett volna oldani a problémát. Ma a volt férjével külön utakon járnak, mindketten a saját vállalatukat vezetik, és az üzletasszony bevallása szerint kapcsolatuk majdhogynem tökéletes. A női vezetési stílusról azt vallja, hogy nem szabad a férfiakat utánozni, mert ami az egyik nemnél hatásos, az a másiknál visszatetszést kelt: egy férfitól szinte elvárják, hogy néha üvöltözzön, de ha egy nő teszi ezt, akkor hisztérikának nevezik.

Kürti Sándor nem családtagra bízta a cégét