Más EU-tagországokkal – köztük Magyarországgal – együtt Varsó is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy a magánnyugdíj-befi zetések miatti hiányt ne számítsák be a költségvetési deficitbe az uniós elszámolások során. Ez is jelezte, hogy az egyébként jó állapotúnak tartott, növekedő lengyel gazdaságban gondot okoz a reformált nyugdíjkassza fenntartása. Az erről folyó vita kapcsán egyelőre sok ellentmondásos hír került napvilágra a lengyel médiában. Korábban már csökkentették a magánnyugdíjalapokba való befi zetéseket, most szinte eldöntöttnek látszik, hogy az Orbán-kormány eljárásához hasonló módon akár több évre is leállítanák az átutalásokat. Állítólag ezt támogatja Jacek Rostowski pénzügyminiszter, Waldemar Pawlak miniszterelnökhelyettes, gazdasági miniszter és Jolanta Fedák munkaügyi miniszter is. A lengyel média szerint Donald Tusk kormányfő legutóbbi megnyilvánulásai is erre utalnak.

A lengyel kormánykörök szerint – írta a Gazeta Wyborcza – a költségvetési hiánynak és az adósságnövekedésnek épp a magánnyugdíjpillér a fő oka. Nincs azonban egyetértés azt illetően, mi legyen az alapokban felhalmozott tőkével. A kormány nyilván erre is ácsingózik, hiszen több képviselője szerint a jelenlegi alaptagok nyolcvan százaléka visszatérne az állami társadalombiztosítási rendszerbe – a pénzükkel együtt.

A társadalom megosztottságát tükrözi a konkurens szakszervezeti szövetségek álláspontja. A balos ágazati szakszervezetek (OPZZ) szerint választhatóvá kell tenni a jövőt, mert az alapok nem a jövő nyugdíjasait segítik, hanem saját céljaikat valósítják meg. A Szolidaritás szerint viszont egyedül a költségvetési lyuk betömése jár a kormány fejében, s a magánnyugdíjrendszer felszámolása sokaknak hátrányos lenne.

A jelenlegi rendszer hívei szerint a válság oka nem a magánnyugdíj, hanem az, hogy a kilencvenes években eldöntött reformot nem fejezték be. Nem emelték a nyugdíjkorhatárt a tervezett mértékben, az egyenruhás munkavállalók (rendőrség, katonaság, tűzoltók) rövid szolgálati idő után fiatalon nyugdíjba vonulhatnak, és a sok millió egyéni gazdálkodó is kimaradt a reformból. Ők mind a költségvetést terhelik. Az is az érvek közt szerepel, hogy a nyugdíjalapok felszámolása hatalmas csapás lenne a lengyel tőzsdére, sok részvény meg gyengülne, százezernyi alkalmazott érzékelné, hogy cége nem jut olcsó tőkéhez. A reform szükségességét senki nem vitatja, végrehajtása azonban nem lesz könnyű, hiszen sokmilliós és befolyásos választói csoportokat érinthet.

Orbán Viktor magyar kormányfő Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel