Vannak olyan növények, amelyeket megzavart a szokatlanul meleg ősz. Ha majd jön a hideg, akkor az izgága hajtások elfagynak, s ahogy kell, leállnak a növények. Ha ilyesmi egy szezonban egyszer történik, akkor különösebb kárt nem okoz. De ha mondjuk a tavaszi kihajtás után is érkezik egy hosszan tartó fagy, akkor az már a termés- és hajtásképződésre kihathat.

A tudósok azt is kiderítették, hogy a fagy a sejtek belső, finom szerkezetében okozhat súlyos károsodásokat, a növényekben lévő bizonyos fehérjéktől és a felhalmozott linolénsav mennyiségétől függ, hogy túlélik-e a hideg napokat, vagy tavasszal már ki sem hajtanak. A képzett kertészek azt is tudják, hogy minden növényi életfolyamatnak és fejlődési állapotnak sajátos hőmérsékleti optimuma van. Ezt használhatják ki a mediterrán növények tulajdonosai is. Például a lombbal telelő leandernek meg sem kotytyan egy-egy fagyos éjszaka, ha közben a nappali hőmérséklet nem süllyed fagypont alá. Ilyenkor teljes lombdísszel, de gyakorlatilag éppen csak vegetál a növény.

Egyébként – különösen az idősebb leanderek –, mínusz 4–6 fokos fagyot simán túlélnek. Ha enyhébb fagyos periódus következik, akkor a hőt leadó fal, vagy teraszajtó közelébe kell húzni. Ha pedig jönnek a mínusz 20 fokos napok, csak akkor kell őket a garázsba vagy a pincébe cipelni. Több olvasónk is kért fügéje teleltetéséhez tanácsot. A füge sikeres teleltetése egy ötéves türelemjáték. Amíg mozdítható, érdemes védett helyre cipelni. Ha már mázsányi a dézsa, akkor el kell ásni, vagy a dézsában hagyva kell gondoskodni a helyi fagyvédelemről. A nagyobb fagyokig védelem nélkül is megél.

A legjobb, ha a fügét bokorként és nem törzses faként nevelik. A fügető köré kőből, téglából kell félméteres „katlant” rakni, s elég ezt száraz levéllel, szalmával vagy újságpapírral kibélelni. Ha a füge elfagy, az sem végzetes baj. A fagytól védett gyökérnyakból edzett bokorrá, az évtizedes példány már edzett fává cseperedik.

A magnóliák is sok fejfájást okoznak gazdáiknak. Többféle szempontból csoportosítják őket, de fagytűrő képességük egyszerűen megállapítható. Azok a fajok, amelyek a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat, különösen kényes, igényes növények, ezért hazánkban csak melegházban élik túl a telet. Azok, amelyek a lombfakadás előtt már virágot bontanak, szintén igényesek, de jobban elviselik Magyarország éghajlatát. A lombhullató magnóliákat nem kell takarni, az első évben azonban a törzs körül arasznyi talajtakarás jól jöhet. Az örökzöld magnólia már sokkal kényesebb, fagyzugos helyen nyilván nem érdemes tartani. A jövő héten a vízkultúrás növénynevelésről írunk.

Tavaszt érez a lonc is