Végleg elúszhat a horgászturizmus
A hazai viszonylatban kiemelkedőnek tartott vizeknél – mindenek előtt ilyennek számít a Tisza-tó – a környékbeli panziókban ősszel egymásnak adják a kilincset a vendéghorgászok. Külföldön a vezetett horgászutak szervezése már a vadásztatáshoz hasonló bevételt hozó iparággá fejlődött, nálunk inkább csak próbálkozásokról tud a szakma. Pedig szép számmal akadnak olyan vadregényes természetes vizeink – a Tisza-tó mellett ilyen a Dráva és a Szigetköz –, amelyek szépségük okán alkalmasak lennének „ötcsillagos” élményhorgászatra is. Azonban az egykor Európa leggazdagabbjának tartott magyar vizek halállománya ma köszönő viszonyban sincs az ilyen turizmusra berendezkedett külföldi vizekével. Így például a harcsaóriások után Olaszországba, Spanyolországba, Romániába, vagy Kazahsztánba utazó külföldi horgászturisták között szóba sem jön a horgászhalász regék szerint szintén mázsás harcsákat nevelő Tisza, de a horgászok többsége számára – hacsak nem akar előnevelt egyenpontyokkal teli mesterséges tó partján ücsörögni – nem marad más, mint az utazás.
A belföldi helyek nagy előnye, hogy olcsók, nálunk ma is a külföldi árak töredékéért lehet horgászni. (A hozzánk érkező horgászturisták jó részét is leginkább ez vonzza.) A napijegyek az intenzíven telepített vizeken is csak 10 eurónyi összegbe kerülnek, a természetes vizeken ennek csak a felébe, és ehhez igazodnak a szállások árai is. A Tisza-tónál a panziók árai nagyjából 3500 forintnál kezdődnek, de a szállás költségével megegyező lehet – 6-7 ezer forint körüli – a motoros horgászcsónak egy napos bérlete. Aki nem sajnálja a fáradságot az evezéshez, az harmadannyiért is megúszhatja.
A közeli horgász célpontok között említendők a szlovén Alpok, Bosznia, Szlovákia és Ausztria pisztrángos vizei. Az erdélyi hegyi vizek is szépek, de általában hasonlóan leraboltak, mint az itthoniak. A „horgászat golfjaként” emlegetett pisztrángozás nem olcsó: a festői szépségű és mellesleg halaktól hemzsegő, kristálytiszta szlovén vizeken 20 és 80 euró közötti az egynapos horgászat ára. Ausztriában pedig az ilyen exkluzív horgászvizek kizárólag magánkezelésben vannak, így az sem biztos, hogy lehet oda horgászjegyet szerezni. Bár télen fogási tilalom van pisztrángra (Magyarországon januárig, külföldön tavaszig) a szlovén, osztrák és szlovák vizek különlegessége – a magyar vizekben szigorúan védett – dunai galóca, amelyre ellenben novembertől februárig lehet horgászni. A legnagyobbra növő édesvízi pisztrángféle megfogásához általában külön speciális engedélyre van szükség, ami Szlovéniában naponta 40 euró körüli öszszeg – vélhetőleg csak azért anynyi, mivel csöppet sem biztos, hogy akár egy hét alatt is sikerül horogra keríteni ezt a ragadozót – és a galócahorgászathoz kötelező napidíjas helyi kísérőt vinni. Ha pedig a szerencsés horgász meg is akarja tartani a fejedelmi halat, úgy összességében tetemes summát kell fizetnie érte.
A távolabbi horgásztúrákra – hacsak nincs az adott vízen már jártas, tapasztalt kísérője – inkább horgászturizmusra specializált, főleg kisebb, utazási irodákat érdemes megkeresni. A szervezett utak jellemzően egy-egy főhal attrakció köré épülnek. A nagy testű harcsák horgászai főleg a Pó folyót, a spanyol Ebrót, és a román Duna-delta vidéket keresik fel. A spanyol és az olasz horgásztúrák – az utazást nem számolva – általában három-négyszáz euróba kerülnek egy hétre, ebbe azonban a csónakbérléstől kezdve az étkezésig már minden benne van, többnyire még botot sem kell vinni. Ennél is olcsóbb a Duna-deltában a horgászat: ott 90–120 ezer forintba kerül egy hét teljes ellátással – ebbe általában egy bungalót és csónakbérletet szokás érteni.
Kedvelt európai célpontok még Írország és Skandinávia édesvizei, ahol a pisztrángfélék kivételével nagyjából ugyanazok a halfajok foghatók, mint itthon – csak éppen jóval több és nagyobb, mivel általában tilos a hűtőláda számára horgászni, a legtöbb helyen a halat fényképezés után vissza kell engedni. Az ide szervezett túrák ára 100–200 ezer forint között mozog. Külön műfaj a tengeri horgászat: turistahajók futnak ki a tengerre, hogy az utasok a kinti zátonyoknál tőkehalra, makrélára horgásszanak. Az ilyen hajókon horgászbotot is lehet bérelni.
Mélyebben kell annak a zsebébe nyúlnia, aki igazi egzoti kumra vágyik. Mostanában Oroszország és a volt szovjet tagköztársaságok területe a leginkább felkapott. Népszerű utazási célpont Kazahsztán is, ahol az Ili folyó deltájában élő óriási harcsákra lehet horgászni. A túrák ára repülőjegy nélkül általában 300–400 ezer forint, hasonlóan az uráli nagy folyókhoz szervezett utakéhoz. A szibériai túrákon 0,5–1,2 millió forintos csomagprogramban résztvevők főképpen ottani pisztrángfélékre – lazacra, sarki pérre, szajblingra, taimenre – horgászhatnak igazi őstermészetben. A másik keresett távoli célpont Kanada, ahol különféle lazacra és ottani különlegességként a több száz kilósra megnövő tokhalra lehet horgászni, félmillió forintos túrákon.
Sporthalak a hűtőládában
Az egykori hazai folyamszabályozások a természetes halbölcsők nagy részét elpusztították, a mesterséges visszatelepítés ellenőrzése és vizeink őrzése meglehetősen esetleges, sokak szerint a természetes vizeken ma is szimplán rablógazdálkodás folyik.
A vízkezelők gyakran halászati cégek, amelyek a minél kisebb telepítés mellett a minél nagyobb visszafogási arányban érdekeltek. Igaz, a horgászkezelésű vizeken sem feltétlenül jobb a helyzet: ötven év alatt hússzorosára, 330 ezerre nőtt az engedéllyel rendelkezők száma, akik között továbbra is erősen dívik a húshorgász szemlélet, azaz a kifogott sporthalak többsége a hűtőládába kerül.
Ha magunk szervezzük az utat...
Különösen a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban lehet drága mulatság, ha a hazai horgász az indulás előtt nem tájékozódik a helyi előírásokról. Nem árt tudni, hogy a határ túloldalán a halak kifogható mérete, tilalmi ideje gyakran más, mint itthon, így például a nálunk máskülönben ritka sebes pisztráng itt már januártól fogható, míg másutt jellemzően tavasszal ér véget a tilalmi idő, de több olyan halunk is van – kecsege, jászkeszeg – ami nálunk fogható, másutt viszont védett.
Ugyanígy: a nálunk egyelőre engedélyezett élőcsalihalas horgászat nyugaton állatkínzásnak minősül, ahogy az is komoly büntetőeljárást vonhat maga után – a hazai vizeken megszokott, siralmas látvány - ha horgász a szatyorjában fuldokló, élő hallal indul haza.
Utazási célpontok:
HARCSA: Kazahsztán, Oroszország (uráli nagy folyók), Spanyolország (Ebró), Olaszország (Pó), Románia (Duna-delta) PISZTRÁNG: Ausztria, Szlovákia, Szlovénia CSUKA, SÜLLŐ: Írország, Svédország, Finnország
