Őrizzük első helyünket az EBRD listáján
Szerdán Erik Berglöf vezető közgazdász mutatta be a sajtónak az EBRD legfrissebb jelentését. A vaskos anyag célja az átalakulási folyamat elmúlt évi mérlegének elkészítése különböző beszédes jelzőszámok segítségével, ám az elemzés a szikár adatokból hasznos, az előrehaladást segítő tanulságokat is levon. A szakértők úgy látják, hogy a régió „a többi felzárkózó piacnál lassabban kászálódik ki a válságból, főleg azért, mert a krízist megelőzően nagyobb volt a kiegyensúlyozatlansága, melyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe”. Az élénkülés tempója erősen eltérő, egyes országok „gyorsan visszapattantak”, míg mások, főleg Délkelet-Európában, most kezdenek csak magukhoz térni. Az EBRD valamennyi célországában növekedést vár 2011-ben – erre legutóbb 2007-ben volt példa.
Ami Magyarországot illeti, a jelentés megemlíti, hogy a nemzetközi pénzpiacok tartanak az esetleges kölcsöntörlesztési nehézségektől, hiszen a „hagyományos gyengeségek” – a háztartások magas devizahitele és a tetemes államadósság – változatlanul problémát jelentenek. Sürgős reforma van szükség a kulcsfontosságú, állami tulajdonban lévő vállalatoknál, a magánszférában megvalósuló növekedés alátámasztása és a költségvetésre nehezedő nyomás enyhítése érdekében. AMÁV megújításának (amit a hatóságok már kezdeményeztek) gyorsan előre kellene haladnia.
Az EBRD elemzőit nyugtalanítja a foglalkoztatottság alacsony aránya is. A munkaerő-kínálat fellendítéséhez és a gazdaság lehetséges növekedési rátájának emeléséhez fontos lenne a jóléti juttatások és a nyugdíj reformja. Az analízis részletesen szól azokról az intézkedésekről, melyeket az új kormány a költségvetési defi cit 3,8 százalékos szinten való megőrzésére, egyben a „vezető kormányzati tisztviselők nyilatkozatait követő” forint- és kötvénypiaci megingás visszafordítására tett. A közkiadás finanszírozása a forint-, illetve devizaalapú kötvények folytatódó kibocsátásával megoldható, feltéve, hogy előnyösek maradnak a viszonyok. A háztartások továbbra is ki vannak viszont téve a forintárfolyam ingadozásának. A jegybank jelezte készségét, hogy a meghatározó alapkamat emelésével válaszol az előnytelen piaci feltételekre. A piacot aggasztaná a GDP mintegy 80 százalékát kitevő állami adósságteher, főleg hogy árnyékot vetne az előnyös növekedési kilátásokra.
Az EBRD úgy látja, hogy a nemrégiben nyilvánosságra hozott ad hoc intézkedések bizonytalanságot keltenek az üzleti életben, különösen azokban az ágazatokban, ahol jelentős a külföldi tulajdon. Úgy látják, a kormány halogatja a költségvetési hiány tartós leépítésének alátámasztásához szükséges fiskális reformintézkedéseket.
Az EBRD munkatársai különböző területeken (általános strukturális reform, nagy-, illetve kisvállalati privatizáció, versenypolitika, bankreform stb.) mérik az átalakulás során elért eredményeket. Magyarországnak a versenypolitikától (3+) eltekintve minden tárgyban a legjobbaknak kijáró osztályzatot adták. Összességében 3,56-os átlagával Magyarország „évfolyamelső”. Idén 4– jutott csak a bankszektornak, amit azok az „aránytalanul magasnak” tartott átmeneti adóterhek indokolnak, melyeket a kormány erre és a következő évre kivetett, és más, hasonló helyzetben lévő országok megfelelő intézkedéseivel ellentétben nem a pénzügyi szektorban rejlő rendszerkockázatok csökkentését, hanem a hiányzó adóbevételek pótlását szolgálják.
A bank erre az évre egyszázalékos növekedést jelez előre, míg 2011-ben „mérsékelt” javulásra lehet számítani. A kormány ezzel szemben már jövőre 3 százalékos bővüléssel számol.
