A pénzügyi szektor tavalyi profitjának felét szippantja fel az idei bankadó. A pénzügyi felügyelet tegnap publikált jelentése szerint az 552 társaság által összesen termelt 351 milliárd forint nyereségből 181 milliárd marad, a veszteséges cégek száma 140-ről 186-ra, míg az alultőkésített intézményeké 37-ről 61-re emelkedik. A különadó hatása alszektoronként eltérő: az egyébként is roszszul teljesítő pénzügyi vállalkozások veszteségét megduplázza, a bankok és biztosítók eredményét megfelezi, a szövetkezetek, a befektetési vállalkozások és az alapkezelők nyereségét viszont jóval kisebb mértékben érinti. A részvénytársasági formában működő bankok átlagos tőkejövedelmezősége az OTP-t és leányvállalatait leszámítva nullára csökken, tizenöt bank pedig veszteséges lesz.

A tényleges helyzet azonban ennél rosszabb is lehet. A PSZÁF a kalkulációt a 2009-es adatok alapján végezte el, az idei első fél évi adatok alapján azonban a társaságok a tavalyinál gyengébb adózás előtti eredményt produkálhatnak 2010-ben. A bankok közül például június végén tizenkettő működött veszteségesen, szemben az egy évvel korábbi nyolccal. Mindezek ellenére a felügyelet szerint a bankrendszer továbbra is biztonságosan működik, átlagos tőkeellátottsága megfelelően magas. Arra hívják fel azonban a figyelmet, hogy a belső tőkeképződés mértéke jelentősen csökkent, s emiatt az alacsony jövedelmezőségű és tőkemegfelelésű bankoknál tőkeemelés vagy a kockázatvállalás visszafogása válhat szükségessé. Nyilván ez utóbbi is közrejátszik abban, hogy a bankok már most sem törik magukat azért, hogy hitelezzenek. A bankok által kezelt hitelállomány június végén – az árfolyamhatást nem számítva – több mint hat százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül a vállalati hiteleké kilenc, míg a lakossági kölcsönöké közel két százalékkal csökkent. A lakáscélú hitelek esetében a visszaesés két százalék feletti, míg a fogyasztási hiteleknél meghaladja a három százalékot.

Az óvatosabb hitelezésben persze komoly szerepe van az állományok romlásának is. A magyar gazdaság alacsony aktivitása, az év elején tetőzött munkanélküliség, a mind több tönkrement vállalkozás, a háztartások és a cégek pénzügyi tartalékainak kimerülése, illetve a gyengülő forint miatt a devizahitelek terheinek növekedése miatt egyre több a késve vagy egyáltalán nem fizető adós. Június végén a 9,6 millió hitelszerződés csaknem 39 százalékánál csúszott az ügyfél a törlesztéssel rövidebb-hosszabb ideig, a kilencven napon túli tartozások aránya pedig meghaladta a 23 százalékot – mindkettő az elmúlt évtizedben mért messze legroszszabb adat. Ami a lakossági hiteleket illeti: 3,4 millió szerződésnél egyáltalán nem vagy késve fizetett az ügyfél, ezen belül a kritikus, kilencven napon túli kölcsönök száma is meghaladja a kétmilliót. Ezen belül a lakáshitelét közel háromszázezer adós nem tudja pontosan törleszteni, a legkritikusabb helyzetben 105 ezer család van, a szerződésüket bármikor felmondhatja a bank.