Lassan, de bizonytalanul
– Elárulhatná végre Dvorkovics, mi szükségünk a WTO-ra – mondta lapunknak az Orosz Mezőgazdaság Társadalmi Szervezet vezetője. Szergej Sugajev szerint ezzel az egyébként is támogatásra szoruló mezőgazdaság végleg lehúzhatja a rolót: az EU évi 60, az Egyesült Államok 70 milliárd dollár támogatást nyújt saját termelőinek, Oroszország a tagságért cserébe 9 milliárd dolláros felső határt vállalt.
– Igaz, ma is csak 4,5 milliárd dollár költségvetési pénz jut az ágazatba, de ezután remény sem lesz az érdemi növelésre – mondta a szakember, aki szerint az eddig sem különösebben zárt orosz piac további kitárásának egyik külföldi nyertese épp az amerikai mezőgazdaság lehet, amely tovább növelheti szállításait, a tagság révén csökkentve a termékek vámját. Orosz részről a versenyképes exportágazatok szereplői járhatnak jól: a földgáz és a kőolaj mellett elsősorban a fémipar. Az első kettő számára a tagság azt jelentené, hogy Oroszország kötelezettséget vállal az energiahordozók belföldi árának a világpiaci árszinthez való közelítésére – jóllehet, ez már folyamatban van, bár a benzin literenkénti ára jelenleg csak 25 rubel körül jár (egy rubel nagyjából hét forint) – a fémipar számára viszont megkönnyíti az export növelését. A belföldre termelő kis- és középvállalkozások helyzetét azonban tovább nehezíti a piac megnyitása.
Az orosz gazdaság évtizedes gyarapodását lényegében csak az energiahordozó piac elmúlt tízéves növekedése biztosította, ám hasznot főként az export termelt. A WTO-val a kormányzat számára lehetővé válik, hogy a gáz belföldi árának, és egyéb közüzemi díjaknak az emelését nemzetközi kötelezettséggel indokolja, egyúttal még nagyobb hasznot hajtva az olaj- és gázipari cégeknek. (A Vlagyimir Putyin kormányfő ismerősének mondott Gennagyij Timcsenko az orosz olaj exportjában érdekelt Gunvor vállalat egyik tulajdonosa, a többségében állami Gazprom pedig az orosz gazdaság „zászlóshajója”.) Az energiahordozó cégek túlsúlyának növelése azonban ellentétben áll Dmitrij Medvegyev elnök azon tervével, hogy az egyoldalú orosz gazdaság több lábra álljon.
– Az állam valójában nem akar a mezőgazdaságba fektetni, pedig önerőből ez az ágazat ma már képtelen a túlélésre. Vele együtt képtelen az önálló életre az orosz vidék is – mondta Sugajev. Szerinte azonban a kormányzatot láthatóan csak a gáz- és kőolajvezetékek működése érdekli, „minden más lényegtelen”.
Az orosz WTO-tagság egyik ellenzője – többi között a szerzői jogvédelem oroszországi hiányosságára hivatkozva – eddig az Egyesült Államok volt. Barack Obama elnök ugyanakkor az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés yokohamai fóruma után Medvegyevvel folytatott vasárnapi találkozóján kijelentette: a vitás kérdések javát rendezték. Formálisan a tagság utolsó ellenzője az Oroszországgal feszült viszonyban lévő Grúzia, ám Moszkva szerint Tbiliszi meggyőzésében az EU és Washington is közbenjár majd.
