A kormány nem nyúl a rokkantnyugdíjakhoz
A 2011-es költségvetéshez készített háttéranyagokból kiderül, Orbán Viktorék nagyon is tisztában vannak az intézkedések következményeivel, más kérdés, hogy a rövid távú fi skális célok érdekében vállalhatónak tartják ezt a kockázatot.
A kormánynak minden költségvetési javaslathoz el kell készítenie a nyugdíjalapra, illetve a demográfiai folyamatokra vonatkozó prognózisait, öt, illetve ötven évre előre tekintve. A 2011-es büdzséhez készített tájékoztatóból az világlik ki, hogy a kormány lényegében mindent egy lapra, a foglalkoztatás növelésére tesz fel: számításaik szerint 2020-ra a munkaképes korúak 78 százaléka válik foglalkoztatottá – idén 60,1 százalékukról mondható el ugyanez. Másképpen: míg idén 3 millió 709 ezren tartoznak a foglalkoztatottak táborába, Orbánék reményei szerint tíz év múlva 4 millió 691 ezer alkalmazott lesz Magyarországon. Ez jelenti egyébként a csúcsot az ötven évre kitekintő modellben, 2030-ra számuk 4 millió 605 ezerre csökken, az időszak végére pedig 3 millió 715 ezret jelez a tájékoztató.
Ha a munkahelyteremtő programok hozzák az elvárt eredményeket, akkor a bővülő járulékfizetői körnek, illetve a most visszalépő pénztártagoknak köszönhetően 2020-at követően hosszú évekig, egészen pontosan 2046-ig biztosított lesz az állami nyugdíjalap pozitív szaldója, azaz a bevételei meghaladják a kiadásait. Ezt követően viszont ütemesen nőni kezd a nettó hiány, amit a demográfiai változásokkal lát indokoltnak a kormány, bár akkoriban már a mostani 16–20 éves generáció nyugdíjazása lesz esedékes, messze túl leszünk a Ratkó-korszak gyerekein, illetve az 1970-es évek első felében születettek hullámán – és harminc-negyven év múlva már nyilván meg kellene mutatkoznia a mostani Fidesz-kormány gyermekvállalást ösztönző politikája eredményének is.
A tájékoztató szerint a tervezett foglalkoztatottsági szint elérése, és hosszú távú megmaradása esetén biztosítható a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatósága. „Ugyanakkor a későbbiekben (a várható élettartam növekedése, illetve a tisztán társadalombiztosítási rendszert választók 100 százalékos nyugellátással történő nyugdíjba vonulása miatt) további kiadásnövekedés és ezáltal egyenlegromlás várható” – szögezi le a háttéranyag. És tényleg: amíg a nyugdíjalap többlete megközelíti a 450 milliárd forintot 2037-ben, addig 2060-ra 2570 milliárd forintos hiányt jeleznek a szakértők. Ez az akkori bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát tenné ki a modellszámítás szerint, vagyis a nominális GDP összege akkoriban 321 250 milliárd forint lenne. Jövőre 28 440 milliárd forint lesz a GDP összege a költségvetési javaslat szerint.
Amiről a szöveges tájékoztatás nem szól, de a számokból kiderül: bár a Fideszhez közel álló közgazdászok, mint Heim Péter, szükségesnek tartják a rokkantnyugdíj-ellátási rendszer gyökeres átalakítását, és a jogosultságok felülvizsgálatát, a kormány erre nem vállalkozik. A korhatár alattiak esetében a mostani 380 ezer főről 337 ezerre csökken ugyan a jogosultak száma a következő tíz évben, ám a szakértők a kettő különbözetének többszörösét látnák szükségesnek visszaterelni a munkaerőpiacra.
Szocialista ötlet a magánpénztári vagyon felhasználásáról
MSZP-s képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be annak érdekében, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról: az állami rendszerbe vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárakba fizetik be az eddigi magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Baja Ferenc, az ellenzéki párt ország gyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a Göndör Istvánnal, Puch Lászlóval és Kovács Tiborral közösen benyújtott, a „magán-nyugdíjpénztári egyéni számlák feletti önrendelkezési jog teljes körűvé tételéről” szóló kezdeményezésük a választás valódi szabadságáról szól. Baja Ferenc közölte: az önkéntes nyugdíjpénztárak 1,3 millió ember megtakarításait kezelik, megfelelő szakmai menedzsmenttel és garanciákkal rendelkeznek.
