A felvásárló az árut közraktárba teszi, és a közraktárnak nyilatkozik arról, hogy az áru per-, teher- és igénymentes. A termelőknek tudomásuk van az áru közraktári elhelyezéséről, legtöbbször ehhez maguk írásban is hozzájárulnak. Különösen akkor érzik biztonságban magukat, amikor az árut a saját telepükön tárolják tovább, maguk kötnek bérleti szerződést a közraktárral, és vállalják a minőségmegóvással járó teendőket is. Az ilyen előzmények után közraktározott árura kibocsátott közraktári jegy fedezete mellett a felvásárló (letevő) kölcsönt vesz fel, azonban a vevőt nem fizeti ki.

Amikor a fizetési határidő lejár, akkor szembesül a termelő azzal, hogy a vételárat nem kapta meg. Ezekben az esetekben a termelő büntetőeljárást tud kezdeményezni az elkövetők ellen, illetve polgári perben hozott jogerős döntés után van lehetősége arra, hogy a vételárhoz vagy az áruhoz hozzájusson.

Azért, hogy ilyen ez ne fordulhasson elő, Kasolyné Kriskó Mária a termény tulajdonosának azt tanácsolja, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt legyen elővigyázatos, informálódjon a szerződő fél pénzügyi helyzetéről. Ne adják ki az árut a birtokukból, míg megfelelő garanciát nem kapnak a vételár kifizetésére. Ha szóba kerül az áru közraktározása, kössön a termelő közraktári szerződést, hiszen ezzel ő ugyanolyan előnyöket érhet el, mint a felvásárló.Módja van kivárni azt az időpontot is, amikor az árak az eladásra legalkalmasabbak, közben a közraktári jegy alapján kapott kölcsönnel fi nanszírozhatja a tevékenységének aktuális kiadásait.

Ha az áru tulajdonosa, például a termelő nem akar maga hitelt felvenni, vegyen részt a vevője és a bank közötti hiteltárgyaláson. Kérje, hogy a hitelösszegből folyósításkor a vételárat a bank közvetlenül a termelő számlájára utalja. Ilyen megállapodás után a közraktári jegyet üres forgatmánnyal ellátva a banknak biztonsággal átadhatja. Amennyiben a felvásárlónak tisztességes szándékai vannak, nem kifogásolhatja az eljárást.

Ha a felvásárló köt közraktári szerződést, akkor a termelő kérje a felvásárlótól, hogy a közraktár a közraktári jegyet olyan címletekben bocsássa ki, hogy az a vételárhátraléknak megfelelő mennyiségben és értékben osztható legyen. Kérje továbbá, hogy a közraktári jegyre vezessék fel hitelként a vételártartozást, hiszen azt a vevőnek a termelő lényegében meghitelezte. Ilyenkor a letevőnek (a termelő vevőjének) a közraktári jegy hátoldalát úgynevezett forgatmánnyal kell ellátnia, és a zálogjegyet a termelőnek kell átadnia. Ha a vételárat kifizették, akkor a hátiratra rá kell vezetni, hogy a hitelt visszafizették, és a vevőnek a zálogjegyet (ha nevesített forgatmány volt, újabb forgatmánnyal) vissza kell adni. Ezek után a vevőnek újra lehetősége van banki kölcsönt felvennie.