A búza már a földön elkelt
A közraktározási hitelezés esete speciális. Az utóbbi időben több bank is csúnyán megégette magát ezzel a területtel: az ügyfelek a pénzintézetek tudta és beleegyezése nélkül elvonták a fedezetet (eladták a raktárban tárolt terményt), a felvett hitelt pedig nem fizették vissza. A bankok futhattak a pénzük után, a kár több milliárd forintra rúg. A történtek hatására néhány szereplő kivonult erről a piacról, a többiek pedig a korábbinál szigorúbb előírásokat vezettek be. A közraktárjegyeket fedezetként jellemzően értékük 60–75 százalékán számítják be, szemben a korábbi kilencvennel. A bankszövetség és a közraktári felügyelet az érintett bankokkal közösen létrehozott egy munkacsoportot, amely megvizsgálta a közraktározási hitelezés gyakorlatát, és ajánlásokat dolgozott ki a piaci szereplők számára.
A mezőgazdaság finanszírozásának fő fedezete a gabona. A gabona piaci ára jelenleg növekvő tendenciát mutat. Ez alapvetően kedvezhetne a közraktározásnak, hiszen a termelőknek lehetőséget ad, hogy a termés értékesítésére kivárja a megfelelő időt úgy, hogy közben a közraktári jegy fedezetével felvett hitelből az aktuális munkákat fi nanszírozni tudja. A jelenleg működő négy közraktár most országszerte 39 saját telephellyel rendelkezik, több mint 580 ezer tonna gabona tárolására alkalmas a raktárhálózat. Van olyan közraktár, amelyik csak saját telepein közraktároz, vannak olyanok is, akik csak művi, azaz bérelt telephelyen végeznek közraktározást, illetve van, aki művi és saját telepi tárolást is végez.
Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a gazdálkodók többsége már megszokta, hogy a magyar közraktározással nincs minden rendben, s általában a bankok fenntartásokkal kezelik a közraktárjegyes hitelfedezeteket. Elmondta azt is, hogy a termelők közül az idén kevesen élnek a közraktári gabonaletéttel, ugyanis a búzát – a kevés termés miatt – meglehetősen jó áron tudták értékesíteni. Azért helyénvaló múlt időt használni, mert az idén termett búza többségét már eladták.
A gabonát vásárló takarmánykeverőknek és malmoknak ugyanakkor nagy szükségük lenne erre a hitelcsatornára is, de – amint Posta Zsófiától, a Gabonaszövetség főtitkárától megtudtuk – a bankok növelték fedezetigényüket. Egy-egy tétel búza megvásárlásához szükséges forrás előteremtéséhez a közraktárjegyes fedezet mellé még a teljes vételár megfizetéséhez szükséges saját forrást és a gabonabeszerzéskor köteles, a nettó ár 25 százalékos áfáját is meg kell fizetni, vagyis a közraktárjegyes hitel csak az ügylet egy részét fedezi.
A hazai közraktározás intézménye több sebből is vérzik. Szakértők szerint talán a legsúlyosabb baj, hogy a magtárakból néha eltűnik egy-egy tétel termény, s a leszámítoláskor kiderül, hogy nincs fedezet. Az idén tavaszi létavértesi eset még a honi gabonabizniszben érdekelteket is meglepte: a Létacoop Kft. magtárából 8800 tonna, közraktárban elhelyezett importrizs tűnt el, ami már milliárdos tételt jelent. A vizsgálat még nem zárult le, de az ügy az egész agráriumnak rendkívül kínos. A gazdasági válság miatt amúgy is szűkült a hitelkínálat, de Létavértes óta több bank rendkívül óvatosan kezeli a közraktárjeggyel fedezett hiteleket is. Főleg, hogy az elmúlt két évben több, kisebb-nagyobb közraktárban elhelyezett gabona tűnt már el. Részben ez az oka annak, hogy a közraktárjegyek fedezetéül szolgáló termény értékének csak töredékét veszik figyelembe a hitelek fedezeteként. Az ilyen közraktárak vezetői általában elmondják, hogy a rendőrségi nyomozás eredményétől függetlenül már megkezdték a tárgyalásokat a finanszírozó pénzintézetekkel, illetve az eltűnt áru és a magtár tulajdonosával arról, milyen formában lehet a közraktárjegy fedezetét előteremteni.
– A felügyelet az elmúlt időszakban elemezte a közraktári bűncselekményeket, amelyeknek több típusát különböztette meg. Előfordul, hogy az árut elhelyező a közraktár engedélye és tudta nélkül eladja a terményt, ezzel elvonva a fedezetet a banki hitel mögül. A lopás másik típusa, amikor a közraktár megtévesztésével a letevő ugyanazt az árut több közraktárnak is felajánlja, és az így kibocsátott közraktári jegyekkel hitelt vesz fel. A harmadik típusba pedig a termelők sérelmére elkövetett csalások tartoznak, amikor a termelő által értékesített árut a vevő teszi közraktárba, és a felvett hitelből nem fizeti ki a termelőt.
Egyfajta gond maga az áru értékének maghatározása. A szabályok szerint a tőzsdei árakat veszik alapul, csakhogy a gabona ára az elmúlt években, a spekuláció miatt, néha drasztikusan változott, s kiderült, hogy ami például a betároláskor tonnánként 60 ezer forintot ért, eladáskor csak 45 ezer forint volt az ára. Ilyenkor tonnánként 15 ezer forint veszteség keletkezik.
A bankszövetség és közraktárak felügyeletét ellátó Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal már hosszabb ideje igyekszik rendet tenni az üzletágban. A hatóság rövid időn belül két közraktározással foglalkozó cég működési engedélyét vonta vissza. A két éve még piacvezető Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Zrt.-nek már augusztusban be kellett fejeznie tevékenységét, mert a társaság engedélyét augusztus 6-i hatálylyal visszavonta a közraktári felügyelet. Kasolyné Kriskó Mária felügyeletvezető a Népszabadságnak elmondta: az intézkedésre azért volt szükség, mert hiányoztak a működés személyi, tárgyi és anyagi feltételei. A közelmúltban a Dunadepot Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. engedélyét is visszavonták, e cég esetében határozatlan időre felügyeleti biztost rendeltek ki a céghez. A visszavonásra többek között azért volt szükség, mert ellenőrizhetetlenné vált a társaság tulajdonosi szerkezete. Emellett a cégnek lejárt köztartozása is volt, így fennállt a fizetésképtelenség veszélye.
Az események nyomán a hazai közraktározási szektor mára mindössze négyszereplősre olvadt. Maradt az Áti-Depo Közraktározási Zrt., a Concordia Zrt., a Depo-Trezor Közraktári és Kereskedelmi Zrt., és a Korona Közraktár Zrt. De a koncentráció folytatódik tovább, ugyanis a napokban a Korona és a Depo Trezor között megindult a készletek átadása. Úgy tudjuk, hogy a Depo-Trezor a tevékenységét nem fejezi be, csak szünetelteti, de erről biztosat csak a közeljövőben tudni, amikor véget ér e felügyelet vizsgálata. A kevesebb cég egyúttal jobb áttekinthetőséget is jelent, de ezt szolgálja az a nyáron bevezetett központi informatikai rendszer is, aminek a segítségével a közraktáraknak minden közraktározásra felajánlott áru tárolási helyét, illetve az esetleges áttárolásokat GPS-koordináták segítségével kell rögzíteniük, így június közepe óta sikerül megakadályozni, hogy ugyanazt az árut több közraktárnál is elhelyezzék. Ezentúl a felügyelet minden közraktárral szigoríttatta azok üzletszabályzatát. Elvárás lett például, hogy a közraktár ellenőrei legalább kétheti gyakorisággal megjelenjenek a telephelyen, és ellenőrizzék az áru mennyiségét, szükség esetén pedig intézkedjenek az áruk kezeléséről.
Magát a lopást 24 órás fizikai őrzés-védelemmel, mozgás érzékelők, botló érzékelők, kamerák kihelyezésével lehet megakadályozni. Az eddigi tapasztalatok szerint mindez 5–10 százalékkal növeli a közraktározás költségeit.
A termés tizedét tárolják
A KSH gyorstájékoztatója szerint a hazai búzatermés közel 3,8 millió tonna volt. A közraktárfelügyelet 2010. első három negyedévéről készített előzetes adatai szerint a közraktárak ennek 11 százalékát, 414 ezer tonnát közraktároztak. A közraktárak idén októberig 52,4 milliárd forint értékű közraktári jegyet bocsátottak ki. Ez az ér ték az előző év azonos időszaki adatainak az 53 százaléka. Ez még módosulhat, mert a kukoricaszezon általában novemberben kezdődik.
