Kevesebb áru, nagyobb haszon
Abban a várakozásoknak megfelelő adatokat közöl a dokumentum, hogy rögzíti: a mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott, a 2007. évi 11 százalékos visszaesést 2008-ban 28 százalékos növekedés követte, majd 2009-ben az előzetes adatok szerint tíz százalékkal csökkent a bruttó termelés. Az is kiderül a jelentésből, hogy az ország 7,78 millió hektár termőterületéből csak 6,81 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat a földhivatalok közhiteles földhasználati nyilvántartása, tehát 970 ezer hektár (a terület 12,5 százaléka) föld adatai nincsenek teljesen rendben. A megkérdezett szakértők szerint az ügy mögött a szolgáltatási díj megtakarítása áll, ugyanis az eljárásért földrészletenként 6000 vagy 12 ezer forintot kell fizetni. A szabályok szerint az egy hektárnál nagyobb termőföldet használó jogi, illetve magánszemélyneknek a használatot követő tizedik napon belül be kell jelenteniük a változást az illetékes földhivatalnak.
Magyarországon az élelmiszer, ital- és dohánytermékek gyártása a feldolgozóipari termelés körülbelül tizedét képviseli, a 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül a harmadik legnagyobb súlyú ágazat, ami továbbra is kiemelkedő jelentőségét mutatja. Az élelmiszeripar helyzetének romlása 2009-ben is folytatódott, csökkent a termelés és a foglalkoztatás annak ellenére, hogy a jövedelmezőség javult. Továbbra is jellemző a drasztikus visszaesés a belföldi értékesítésben. A 2008. évi közel 8,3 százalékos belföldi értékesítéscsökkenést 2009-ben további 4,6 százalékos visszaesés követte. Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás termelése 2009-ben két százalékkal csökkent.
Az élelmiszer-ipari ágazatban a jövedelemvisszaesés trendje 2009-ben megtört. A 2002. évi 97 milliárd forintos adózáselőttieredménytkövetően – folyamatos csökkenés mellett – 2008-ban az ágazat hétmilliárd forint veszteséget könyvelt el. A vidékfejlesztési tárca szerint a hosszú távon érvényesülő negatív hatásokat mindenekelőtt a multinacionális vállalatok erőteljes térnyerése és agreszszív üzletpolitikája, a sokszor gyengébb minőségű importtermékek térhódítása, továbbá a nemzeti gazdaságpolitika teljes hiánya okozza. Az élelmiszeripar termelését szintén visszahúzta a piac zsugorodása, a magas alapanyagárak okozta költségnövekedés, amely a késztermékek árában nem jelentkezett. Ugyanakkor a kiskereskedelem árleszorító hatása is szerepet játszott. Ehhez képest következett be a meglepetést keltő eredményjavulás, 2009-ben 53 milliárd forintos nyereség keletkezett. A szaktárca szerint az örvendetes változás mellett számos súlyos ágazati sajátosság rontja a képet. Példaként sorolják a helyi élelmiszer-ipari termékek visszaszorulását, továbbá a piacra jutás tárgyi feltételeinek és az ehhez szükséges együttműködések kialakításának nehézségeit. Mindebből következik, hogy az elemzés szerint a tavalyi nyereség alapvetően az anyagi jellegű költségek mérséklődésének, különösen a mezőgazdasági alapanyagköltségek visszaesésének köszönhető.
