Az Egyesült Államok a bruttó államadósságot tekintve a világ huszadik leginkább eladósodott országa GDP-arányosan, a 15 ezermilliárd dolláros összeg – amely kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg a belső és a külső tételek között – jövőre lépheti át a hazai össztermék 100 százalékát. Barack Obama elnök hivatali ciklusa végére a költségvetési defi cit megfelezését ígérte. A hiányt ezermilliárd dollár körülre, azaz az amerikai GDP hét százalékára prognosztizálja a múlt hónapban kezdődött 2011-es pénzügyi évre a kongresszus pártsemleges költségvetési irodája.

Az intézkedések részeként lassú ütemben, 2075-ig 67-ről 69 évre emelnék az öregségi nyugdíjkorhatárt, bár, aki egészségileg nem bírja, 62 évesen is letehetné a munkaeszközt az Obama által az év elején felkért testület elképzelései szerint. Ugyanakkor csökkentenék a jövőbeli nyugdíjasok járulékait.

Faragnának a közkiadásokon is: 15 százalékkal csökkenne például a védelmi közbeszerzések kerete, lecsípnének a kereskedelmi típusú űrrepülések támogatásából és három évre befagyasztanák a szövetségi kormányalkalmazottak fizetését. A jelzáloghitelek kamatát részben vagy egyáltalán nem lehetne leírni a jövedelemadó alapjából, a gallononkénti 18,4 dollárcentről további 15-tel nőne az üzemanyagadó. Az intézkedések csak 2012-től lépnének életbe, hogy ne fogják vissza a kilábalást.

A máris élesen vitatott terv kihívást jelent a deficitcsökkentést szorgalmazó republikánusoknak, akik 2011-től átveszik a képviselőház vezetését. A Bowles–Simpson-tervvel ugyanis ellentétes irányban halad – és 2020-ig épp 4 milliárddal terhelné meg a büdzsét – a Bush-féle adókedvezmények meghosszabbításának terve; erről hamarosan dönteni kell, máskülönben a kedvezmények az év utolsó napján minden adófizető számára lejárnak.