Spórolásnak nyoma sincs: például a költségvetési szervek működésére vagy a helyközi közlekedésre egyre többet költene. A Fidesz gazdaságpolitikájának és retorikájának ellentmondásait azoknál az elemeknél is tetten lehet érni, ahol csökkennek a kiadások. A lakásépítési támogatások fokozatos leépítése például szöges ellentétben áll az első Fidesz-kormány gáláns politikájával, illetve a mostani bérlakás-építési elképzelésekkel.

Ám ahhoz, hogy a költségvetési hiány ne szaladjon el, a bevételeket szinten kell tartani. A megoldást a válságadók 2012-re ígért kivezetésének prolongálásában látja a kormány, a pluszterhek tartósan beépülnek a deficit finanszírozásába. Igaz, nem ezen a néven, hiszen mégsem lehet az elvonást válságadónak nevezni, miközben a kabinet a gazdaság lendületes növekedésével számol, és a mostani összegnek csak a felét vonja el az érintett ágazat szereplőitől. 2013-tól öszszesen évi 200 milliárd forintot.

Ám nem csak a válságadók maradnának meg hosszabb távon, a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra is még évekig támaszkodna a kormányzat. A befizetések 2011 végéig szóló átcsatornázása az állami nyugdíjkasszába és a tagok önkéntes visszaléptetése kész ténynek vehető, a kormány ugyanis a befizetések eltérítésével, illetve a visszalépők számláján lévő értékpapírok megszerzésével és értékesítésével annyi forrásra biztosan szert tesz, amennyi a nyugdíjkaszsza egyenesbe hozására, a hiány lenullázására elegendő. Ehhez a tagok vagyonából 2014 végéig évi 530 milliárd forintra lesz szükség, tehát a kormány nemcsak jövőre, hanem a rá következő három évben is ennyi elvonással számol.

Miközben a nyugdíj-megtakarításokra még évekig számít a kormány, az most sem látható át, hogy tulajdonképpen mire is mennek el ezek a pénzek. Kopits György,a Költségvetési Tanács elnöke a költségvetési bizottság tegnapi ülésén úgy fogalmazott: – Önmagában is elgondolkodtató az a heroikus küzdelem, amit kormányzaton kívüli szakértők tucatjai folytattak az elmúlt héten annak tisztázására, hogy mire megy el 2011-ben a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz kerülő mintegy 900 milliárd forint. Az nyilvánvaló volt, hogy nem nyugdíjakra, hiszen azok ilyen arányban nem növekszenek. Az is nyilvánvaló volt, hogy nem a járulékok csökkenését helyettesítik, hiszen azok most nem csökkennek – mondta.

Tartós kivét