Ugyanakkor további törvénymódosításokra van szükség, hogy az egyéni takarékoskodás feltételei vonzóbbak legyenek. Ezért a lényeges változások jövő júliustól léphetnek életbe – jelentette be a pozsonyi munka-, szociális és családügyi miniszter. Jozef Mihál elmondta azt is, hogy jelenleg csupán az érintett nemzedék alig tíz százaléka választja az úgynevezett második pillért. – Az első munkahelyükre belépő fiatalok rendszerint családalapítással, megfelelő lakás megszerzésével és egyéb fontos ügyekkel vannak elfoglalva, s nem nagyon törődnek azzal, hogy milyen nyugdíjuk lesz majd negyven év múlva. Mi pedig elmulasztottuk felhívni a figyelmüket arra, hogy éppen a magánnyugdíjpénztárakban alapozhatják meg leendő járandóságuk összegét. A leghatásosabb érv természetesen az lesz, ha ezek a pénztárak megfelelő mértékben értékesítik a rájuk bízott összegeket – hangsúlyozta a miniszter.

Északi szomszédainknál a nyugdíjreform részeként 2005 januárjától egyszer már kötelezővé tették a pályakezdő fiatalok számára a belépést az akkor alakult magánnyugdíjpénztárakba. Robert Fico kormánya azonban három év múlva úgy rendelkezett, hogy az 1986. december 31-e után született személyeknek – miután beléptek első munkahelyükre – hat hónapon belül kell eldönteniük, vajon a tisztán állami, vagy a kétpilléres nyugdíjtakarékosságot választják-e. A szlovák kabinet lényegesen korlátozta a társaságok működési költségét, ezen kívül két alkalommal is lehetővé tette a visszalépést az állami rendszerbe. Robert Fico miniszterelnök azzal érvelt, hogy a magánnyugdíjpénztárak hozama alacsony, az ott elhelyezett pénzekre nincs állami garancia.Viera Tomanová volt miniszter minden szlovákiai háztartásba szórólapokat postázott, továbbá a nyomtatott és az elekronikus médiumokban hirdetések tömkelegét jelentette meg, amelyekben hasonló érvekkel visszatérésre szólította fel az érintetteket. A masszív, összesen több mint egy évig tartó kampány ellenére, a másfél milliónyi tagból 170 ezer lépett viszsza. Többnyire a 40–50 évesek, akik úgy vélekedtek, hogy mégsem éri meg nekik a hosszú takarékossági rendszerben maradniuk. Ezalatt viszont 21 ezer személy az óriási ellenszél dacára a magánnyugdíj lehetőségét választotta.

Jozef Mihál most azt is valószínűsítette, hogy módosítják az előző kabinetnek azt a rendelkezését is, amellyel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztáraknak, hogy félévente hozzák nyilvánosságra a gazdasági eredményeiket. – Emiatt ezek a társaságok csak konzervatív megoldásokra vállalkoznak. Így viszont jelenleg valóban nincs nagyobb hozamuk. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy jóval hosszabb, például ötéves időközökben számoljanak be a gazdálkodásukról.

Pozitív reálhozam

Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a hazai magánnyugdíjpénztárak 2010 első kilenc hónapjában: a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint.

A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő pénztárszövetséghez tartozó 18 magánnyugdíjpénztár összesített vagyonának piaci értéke a harmadik negyedévben 7,2 százalékkal – 2 841,2 milliárdról 3 047,1 milliárd forintra – emelkedett a második negyedévihez képest. A magán-nyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a 2008. évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a pénz- és tőkepiaci tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le – írja a szövetség a jelentésében. (MTI)