Ezzel messze alulteljesítő volt a régióbeli és az európai piacokkal összevetve. – A számok önmagukért beszélnek fogalmazott Richter Pál, a Budapest Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsere. A különadó 2014-ig történő kitolásával ugrásszerűen megnőtt a bizonytalansági faktor, amit egyáltalán nem díjaztak a befektetők. Hogy mi jöhet ezek után?

Egyes brókerek úgy vélekednek, hogy már az oldalazás, azaz a jelenlegi szintek megtartása is pozitív fejlemény lenne, különösen annak fényében, hogy a magánnyugdíjpénztárak felől érkező pénzek felfüggesztése is csökkenti a keresletet. A pénztárak ugyanis eddig a forrásaik tetemes részét költötték el a magyar börzén. A külföldi kereslet élénkülésére sem lehet számítani, hiszen a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben ki hozná szívesen Magyarországra a pénzét?

Könynyen elképzelhető, hogy a befektetők a cseh vagy a lengyel piacra viszik tőkéjüket. Ráadásul a válságadók meghosszabbítása azért is növeli a problémát, mert a kormány ilyen jellegű elképzelései után korántsem veheti biztosra egy piaci szereplő, hogy 2014 után nem lesznek-e további extra elvonások. Persze ha a nemzetközi hangulat kedvező lesz, akkor a magyar részvények is drágulhatnak, csak a hatások alighanem tompítottan jelentkeznek majd.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője úgy fogalmazott: továbbra is az látható, hogy a kabinet nem strukturális reformokkal, hanem időleges adóbevételekkel és a nyugdíjpénztári megtakarítások felélésével próbálja ellensúlyozni az szja és a társasági adókulcs csökkentése miatt kieső bevételeket. A most nyilvánosságra került elképzelések nem teljesen meglepőek, hisz azt mutatják, hogy 2013-ban, vagyis a választások előtt egy évvel nem kívánják a terheket hirtelen közvetlenül a lakosságra hárítani, hanem továbbra is szolgáltató szektorban tevékenykedő cégekkel fizetettnek. Ezzel viszont éppen a kormány által elképzelt számokat veszélyeztetik, a hozzáállás a beruházások volumenén üt majd viszsza – magyarázza Bebesy. Ebben a „miliőben” meglehetősen valószínűtlen, hogy a befektetések 2014-ben már két számjegyű növekedést mutassanak, amelyre – legalábbis ezzel számol a kabinet – szükség lenne az ötszázalékos gazdasági növekedés eléréséhez.