A központi költségvetés felé két nagy és egy kisebb terület fizet játékadót. Előbbi kettő a pénznyerő automaták után lerótt kötelezettséget jelenti, amely – a szerencsejáték szövetség adatai szerint – 2009-ben 35,7 milliárd volt, míg a másik jelentős tétel 27,4 milliárd forint, a Szerencsejáték Zrt.-től érkezett. A harmadik tételt a kaszinók fizetik, ez tavaly 2,1 milliárd forint volt. E szerint az ágazat 2009-ben 65,5 milliárd forint játékadót fizetett be. A jelek szerint a rendszer valamelyik ága „akadozik”, mással nem nagyon magyarázható a jelentős kiesés, ám korábban lapunknak egyik oldalról sem jelezték, hogy az ágazat vagy az Szrt. forgalma, s így a befizetendő játékadó drámaian csökkenne. Sőt szakmai körökben arra hívták fel a figyelmet, hogy az online szerencsejátékok látható mederbe terelése révén a költségvetésben megjelenő ilyen jellegű források még növelhetők is lennének. A póker- és az internetes pókerversenyek népszerűsége például az egekbe szökött. Ezt figyelembe véve ma már az internetes szerencsejáték-oldalak forgalmát évi legalább 50–60 milliárdra teszik, amely a harmada a Szerencsejáték Zrt. hasonló időszakban produkált mintegy 150 milliárd forintos árbevételének, vagyis ezeken a cégeken jócskán lenne mit keresni. Csak elhatározás kérdése.