A Fidesz 'félresikerült' járulékemelése
„Surranópályán” benyújtott módosító javaslattal vesz vissza a kormány a korábban általa beígért kedvezményekből, csaknem elolvasztva azt a minimális pluszt is, amit a 16 százalékosra leszállított egységes adókulccsal az alacsony keresetű rétegeknek akart adni. A költségvetési és számvevőszéki bizottság szerdán a 2011-es adótörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványában a bruttó bérre vetített 9,5 százalékról 10 százalékra javasolja emelni a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékot a 2011. január 13-tól 2011. december 31-ig tartó időszakban. Ezzel számítások szerint 30-40 milliárd forintos pluszbevételt szerez a kormány, amely a lex Ivánként elhíresült, még az idén törvényi rangra emelkedő választási ígérethez teremtett fedezetet.
Iván László fideszes képviselő, gerontológusprofesszor augusztus elején állt a nyilvánosság elé azzal, hogy a nők már a negyvenéves szolgálati idejük elérésének napján nyugdíjba vonulhassanak, teljes körű öregségi ellátást élvezve. Aki tehát 14 évesen munkába állt, 54 évesen jogosulttá válik a nyugellátásra. Mint ismert, 2010. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre emelkedik. A korhatáremelés elnyújtott, születési évjáratonként évente 6 hónapos emelkedést jelent. Az első érintett korcsoport az 1952-es születésűek.
A kedvezményben elvben több tízezer nő részesülhet, közülük azonban nyilvánvalóan nem mindenki rohan a nyugdíjbiztosítóhoz január közepén, a törvénytervezet hatályba léptetését követően, hogy jelezze: otthagyja a munka világát. A férfiaknak semmilyen hasonló kedvezményt nem ad a kormány, amely a család- és gyermekvállalás-központú politikát hirdetett.
Ennek keretében a gyes időtartamát kettőről három évre állítja vissza, a csupán a magas jövedelműek számára teljesen kihasználható családi adókedvezmények révén a gyerekvállalást ösztönzi, miközben a nyilvánosságra hozott bejelentésétől visszatáncolva mégsem vonja meg a magas keresetűektől az alanyi jogon járó juttatást, noha az „ötletgazda”, Soltész Miklós KDNP-s családügyi államtitkár indoklása szerint erre nem szorulnak rá. Az elképzelések szerint 800 ezer és 1,3 millió forint között határozták volna meg azt a havi összevont jövedelemszintet, amit túllépve elesnének a családok a juttatástól. Ám mint kiderült, egyszerűbb meghagyni náluk a pótlékot, mintsem a nyilvántartásokkal, a jogosultság megállapításával bíbelődni.
Mindez azt mutatja, hogy a költségvetés összeállításánál komoly zavarok mutatkoznak, amit csak részben lehet a zárszámadási törvényjavaslatban az előző kormány válságkezelő intézkedéseit elismerni javasoló Bathó Ferenc helyettes államtitkár rapid eltávolításával magyarázni. A költségvetési tervezésben „életműdíjas” Bathó kiesésével a kapkodás lett úrrá a nemzetgazdasági tárcán belül, forrásaink szerint ezt jelzi, hogy egyszerűen megfeledkeztek a lex Iván beárazásáról, és ezért kellett most hirtelen forrást keresni és találni a nyugdíjjárulék megemelésével.
Úgy tudjuk, a nemzetgazdasági tárca szakmai irányítója a napokban szűk körben elismerte, hogy a magánnyugdíjpénztárakból első körben visszalépők 530 milliárd forintra tehető megtakarításaik állami költségvetésbe történő becsatornázásával és az átutalások 14 hónapos felfüggesztésével a nyugdíjkassza jövő évi kiadásai az utolsó fillérig biztosítva vannak, efelett semmilyen pótlásra nem lesz szükség. Rosszul tudta.
A nyugdíjjárulék emeléséről szóló javaslatról már ma szavazhat a parlament, és ehhez ezúttal még az alkotmányt sem kell módosítania, hiszen egyszerű intézkedésről van szó.
A 9,5 százalékról 10 százalékra növelt nyugdíjjárulék alaposan átértékeli az eddig bejelentett adókönnyítések pozitív hatását. Igaz, az intézkedés súlyát Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő igyekezett bagatellizálni, amikor a „pár száz forintos” többletkiadást a „jelentős mértékű” adókedvezményekkel állította szembe. Kétségtelen, a szaldó még mindig pozitív, csakhogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban a félszázalékos pluszteher mégis mázsás súlyként nyomja a munkavállalók vállát. A 200 ezer forint körüli bruttó magyar átlagbérnél ezerforintos elvonást jelent a módosítás. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere a Klubrádiónak azt mondta, hogy a járulékemelés mérsékeli az adócsökkentés valódi mértékét, ami így már az egy százalékot sem éri el. Az 17-ről 16 százalékra történő szja-módosítással nyert, a szuperbruttósítást figyelembe véve átlagosan 1,3 százalékos megtakarításból mindössze 0,8 százaléknyi marad a munkavállalóknál.
Egységes az elutasítás az ellenzéki oldalon
Az MSZP részéről Tukacs István felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket, és ne hazudozzon. „A magyar dolgozó polgár ismét veszít, mert a kormány ismét úgy ügyeskedik, hogy pórul járjon, miközben jobb életet, több fizetést ígért neki” – fogalmazott a képviselő. A Jobbik „sunyi és gyáva” lépésnek tartja, és elutasítja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát. Sunyinak azért nevezi, mert egy újabb „salátaindítványba” rejtették, gyávának pedig azért, mert „nem merik nyíltan bejelenteni”. Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szerint „sem a miniszterelnök, sem jobbkezének nevezett minisztere nem vállalta fel az adófizetők terheinek újabb emelését, hanem azt kormánypárti bizottsági tagokra bízta”. Az LMP számára is elfogadhatatlan a javaslat, a párt szerint a Fidesz „suttyomban veszi vissza” az adócsökkentést a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelésével.
Scheiring Gábor, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint a javaslat egyértelművé teszi, hogy az alacsony és közepes keresetűek a Fidesz-féle „adócsökkentés” veszteseivé válnak. Scheiring szerint „önmagáért beszél az, ahogy a kormánypártok a parlamenti vitát követően megpróbálták elrejteni egy 39 oldalas dokumentum mélyén járulék emelési javaslatukat”. Scheiring Gábor szerint a Fidesz megsérti a magyar állampolgárokat, „amikor azt feltételezi róluk, hogy nem látnak át a szitán: amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másik kezével többszörösen is visszaveszi”.
