Ötszáz százalékkal nőhet a mikrohitel
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nél mostanában nem repesnek az örömtől. A cég azt tervezte, hogy zöldmezős beruházás keretében új gyárat létesít, ahol a svéd IKEA megrendelésére készítene porcelánokat a cég európai áruházainak. A fejlesztés érdekében a Pécsi Ipari Park Zrt. (PIP) pályázatot adott be PIP–Zsolnay–IKEA-projekt címen, amely egy hatezer négyzetméteres csarnok felépítésről, s 170 fő foglalkoztatásáról szólt. Meg is kapták a kormány kedvező döntését. Ez azonban nagyon úgy tűnik, hogy a múlté, az új kormány ugyanis máshova szánja az így felszabaduló több mint 1,5 milliárd forintot.
Ez csak egy kiragadott „kocka” abból a tili-toli játékból, ami most a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) az uniós pénzekkel zajlik. Az irány adott: úgy kell átrendezni a forrásokat, hogy eleget tegyenek Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági akciótervében megfogalmazottaknak, vagyis helyzetbe hozzák a hazai kis- és középvállalkozásokat. Szintén cél, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjainak pályázatait, forráselosztását összecsiszolják, megfeleltessék az Új Széchenyi Terv céljainak.
Hosszas vajúdás első eredményeként megszületett az első, 60 milliárd forintos pályázati csomag, ami a viszsza nem térítendő uniós támogatásokat kínáló Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP) felszabadított forrásokból, illetve a 2011–13-as, előrehozott pénzügyi keretekből táplálkozik. Kiírásához még a kormány jóváhagyására is szükség lesz.
A nagymatekozás közepette a viszszatérítendő pénzügyi eszközök – hitelek, garanciaprogramok – több mint 150 milliárd forintos keretét csaknem teljesen átrendezik. Visszavontak és visszavonnak több kiemelt projektet, vannak, amelyek nevetségesen kis összegűek, de természetesen a Zsolnayéhoz hasonló milliárdos fejlesztéseket is utolért a fűnyíró.
A legszembetűnőbb változás a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési uniós támogatásokkal kapcsolatban várható. Egyrészt a tervek szerint magán a GOP-on belül is átcsoportosítják a forrásokat, például úgy, hogy összevonnak pályázati célokat, például a kutatásfejlesztést integrálják az innovációs felhívásokba. Csökkentik a nagyvállalatoknak szánt pályázati pénzeket is, ráadásul a jövőben azokat a cégeket részesítik előnyben, amelyek együttműködnek a hazai beszállítói körrel, illetve céljuk az exportjuk növelése.
Információink szerint lesznek új felhívások is. Az egyik ilyen a mikrohitel és az „automatikus eljárásrendű technológiafejlesztési pályázat” kombinálása lesz. Ennek keretében fejlesztési célú mikrohitelt kaphat a nyertes pályázó annak érdekében, hogy előfinanszírozza a számára megítélt támogatást. Ez azért lehet sokak számára segítség, mert a kedvezményezettek a közösségi pénzeket – kivéve az előleget – utólag, a számlák benyújtását követően kapják kézhez. Úgy tudjuk, 2–13 millió forint közötti fejlesztések esetében él majd ez a lehetőség.
A visszatérítendő, Jeremie uniós források keretét csaknem teljesen átstrukturálnák. Az elképzelések szerint 26 milliárd forint jutna a pályázattal kombinált mikrohitelre. Emellett gondolkoznak egy olyan új mikrohitel-konstrukción is, amelynél a jelenlegi tízmillió helyett 50 millió forint kölcsönt lehetne felvenni. Erre plusz 12 milliárd forintot szánnának, ezt beszámítva a konstrukciónak több mint 65 milliárd forintos kerete lenne.
A Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozási hitelét, valamint az Új Magyarország forgóeszköz hitelt is érinti a változás, esetükben a rendelkezésre álló pénzek kis része marad meg, tekintettel arra, hogy eddig nagyon alacsony – öt százalék alatti – volt a kihasználtságuk. Az Új Magyarország portfóliógarancia keretét több mint 10 milliárd forinttal vágják vissza, mert a közel 30 milliárd forintnak még tíz százaléka sem fogyott el. Ellenben terveznek egy egyszerűbb eljárásrendű viszontgarancia programot, amelybe a kifejezetten garanciavállalásra szakosodott intézmények szállhatnak csak be.
Úgy tudjuk, az eredeti tervek szerint már október végén megjelentek volna új pályázatok, és a pénzügyi eszközök átcsoportosítása is prioritást kapott volna. A gyakorlatban azonban semmi nyoma az áttörésnek, sőt egyre kevesebb a pályázati lehetőség a vállalkozások előtt. Ahogy azt korábban megírtuk, vannak régiók, ahol egyetlen nyitott felhívással sem lehet találkozni.
Két dudás egy csárdában
Nyíltan persze senki sem ismeri el, de informátoraink szerint nagyban lassítja a folyamatokat, hogy a munkában érintett Nemzetgazdasági és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium együttműködése nem nevezhető éppenséggel harmonikusnak, illetve hogy alig van hozzáértő szakemberük. Így történhet meg, hogy az új pályázati eljárásrenddel kapcsolatban egymástól függetlenül készülnek a jogszabályok, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó kitételekkel.
