Matolcsy: Az AB nem írhatja át a költségvetést
Azt már korábban egyértelműsítette a kormány, hogy a válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári, 2800 milliárd forintos felhalmozások államkaszszába történő villámgyors átcsatornázásával 2012-ig megoldott a költségvetési hiánycél tartása, ám hogy azután mi lesz, arra csak tegnap adta meg a választMatolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén ismertetett forgatókönyv szerint 2013–15 között évi ezermilliárd forintos pluszbevételt hoz az államnak a gőzerővel beinduló, 4-5 százalékra is felfutó gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetést 3 százalékos GDP-bővülésre alapozzák. A szakminiszter szerint az évtized közepéig négyszázezer legális, azaz adót is fizető munkahely létesül abból az egymillióból, amit 2020-ra ígért a kormány. A bevételi oldalon más, jelentősebb pluszt gyakorlatilag nem várnak.
A növekedés beindulását Matolcsy kész tényként kezeli, annak dinamikáját a fő exportpiacainkon – elsősorban Németországban – uralkodó klíma határozza majd meg. A tárcavezető szerint a külső gazdasági környezet javulása realitásnak vehető. Üzent a jegybanki vezetésnek is azzal, hogy nem kell mereven ragaszkodni a 3 százalékos inflációs célhoz, a kormány kiegyezne a 3,5 százalékos pénzromlási ütemmel is, folyamatosan csökkenő tendencia mellett.
Az államadósság csökkentését is fontosnak nevezte a miniszter, de annak kívánatos mértékéről nem tett említést. Ez nyilvánvalóan függ a magánnyugdíj-pénztári fejleményektől, hiszen az előzetes hírek szerint az állami rendszerbe visszaáramló vagyon 530 milliárd forintot meghaladó részét e célra fordítanák. Az említett összeg egyébként ahhoz kell, hogy a 2011-es nyugdíjkasszát nullszaldósra tudják kihozni. Minden e felett visszatérő forint tulajdonképpen „talált pénz”. Ha az exodus mégsem indulna meg spontán módon az állami nyugdíjkassza felé, akkor a kormány adminisztratív nyomásgyakorló eszközök alkalmazására kényszerülhet, mert az 530 milliárdos összeget mindenképpen produkálnia kell a 2,8 százalékos jövő évi GDP-arányos hiánycél tartásához.
Persze a kiadási oldalon is lesz érdemi spórolás – de csak 2012 után. Itt 600–800 milliárdos éves megtakarítást tartalmaznak a középtávú tervek, amelyek eléréséhez elsősorban az olcsóbb állam megteremtése, az adósságterhek enyhítése, továbbá a magántőke bevonásával, PPP-konstrukcióban végrehajtott beruházásokhoz kapcsolódó kiadások megnyirbálása járul hozzá. A köz- és
magánszféra összefogásából, utóbbi finanszírozásában végrehajtott PPP-projektek egyfajta burkolt államadósságként kezelendőek, lapunk úgy tudja, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét akár ezeknek a felülvizsgálat előtt álló beruházásoknak az „államosítására” is felhasználhatják, kivásárolva a magántulajdonosokat, üzemeltetőket.
A miniszter szerint az államháztartás egyensúlytalanságáért alapvetően a nyugdíjalap és az egészségügyi alap masszív hiánya a felelős. A növekedéssel járó többletforrások azonban el fogják tüntetni a hiányt, fenntarthatóvá teszik a rendszert. Ehhez azonban a gazdaságnak előbb el kell érnie a megfelelő fordulatszámot, s amíg ez be nem következik, addig van szükség a válságadókra és a magán-nyugdíjpénztári vagyonra. Utána a „talpra állás” költségvetését a „talpon állás” költségvetése követheti.
A nyugdíjakat firtató kérdésre Matolcsy elmondta, hogy középtávon egy két lábon álló, azaz állami és egy önkéntesmagán-nyugdíjpénztári pilléren alapuló rendszer létrehozása a céljuk. A kötelező magánkaszszákra nincs szükség, ez a pillér így megszünhet – jelezte a miniszter, csatlakozva a kormányfő egy héttel ezelőtti, e kérdést tényként kezelő kijelentéséhez. A jövőről a kormány kész tárgyalni minden érintettel – tette hozzá.
Az alkotmányossági kérdésekre pontot tett a kormány, a taláros testület döntései már nem jelentenek veszélyt sem a költségvetésre, sem a kormány gazdaságpolitikájára. A miniszter nem sok kétséget hagyott afelől, hogy az Alkotmánybíróság a válságadókat is elmeszelte volna, s ez megengedhetetlen következményekkel járt volna. Azt ő sem vitatta, hogy a válságadók brutális beavatkozással járnak az érintett szektorokban, de szerinte a PSZÁF és az állam meg tudja akadályozni, hogy a többletterheket áthárítsák a fogyasztókra – írja az MTI.
Az OÉT munkavállalói oldalán a háromszázalékos gazdasági növekedés megalapozottságát vonták kétségbe –hasonlóan az ennél jóval szerényebb kilátásokat megfogalmazó nemzetközi szervezetekhez. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, az oldal szóvivője szerint a külső gazdasági környezet javulása ehhez önmagában kevés, a belső fogyasztásnak is be kellene indulnia, ám ennek jelei egyelőre nem mutatkoznak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a válságadók káros mellékhatásaként elbocsátások is várhatók, azt pedig nem szankcionálhatják a hatóságok, nem úgy, mint az indokolatlan áremeléseket. Mindez a fogyasztásra is negatívan hat majd.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, ami kiugróan magas a régióban. Ezt álláspontjuk szerint csökkenteni kell, ugyanakkor hosszabb távon növelni szükséges a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat – hangoztatta.
77 ezer forint közelében a minimálbér
A kormány a minimálbér legalább 4,5 százalékos emelését javasolja januártól, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével senkit ne érhessen veszteség. E havi 76 ezer 800 forintos bért jelent. A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben 3,4 százalékos emeléssel 92 ezer 500 forintban állapítanák meg a minimálbért. A vállalkozási szférában öt százalék feletti bruttó béremelést javasolnak a munkaadóknak.
