A BHP, a világ vezető bányatársasága, amely részvényenként 130, öszszesen pedig 39 milliárd dollárt fizetett volna a Potashért, azaz valamivel kevesebbet, mint amennyit most érnek a cég papírjai, csalódottságát fejezte ki, és „mérlegeli lehetőségeit”. Később azt közölte: készen áll rá, hogy emeljen ajánlatán. Formailag harminc napot kapott az ottawai kormánytól, hogy meggyőzze arról, a két cég egyesülése a kanadai adófizetőknek is jó. Egyes iparági elemzők szerint az újabb fordulatnak kicsi az esélye, főleg, hogy a kormány nyíltan színt vallott az ügyben.

A kanadai befektetési törvény 299 millió dolláros öszszeghatár felett lehetőséget ad a kormánynak, hogy versenyjogi helyett egyszerű „nemzetgazdasági” érvvel elutasítson egy akvizíciót. Ezt a lehetőséget eddig csak egyszer használták ki ugyanakkor az elmúlt negyedszázadban. Miután a felvásárlási ajánlatot a nyáron a New York-i és a torontói értéktőzsdén is jegyzett Potash elutasította, Saskatchewan tartomány győzködte az ottawai ipari tárcát arról, hogy a BHP-üzlettel állásokat és adóbevételt veszítene, az ország egy kulcscége kerülne idegen kézre. Kanada vezető minőségi lapja, a The Globe & Mail felmérése szerint a kérdés nemcsak a közvéleményt és a politikusokat, hanem az ország topmenedzsereit is megosztja. – A szabadpiacok régi híveként fájdalommal látom, ha a kormányok beleszólnak a tőkemozgásba. Büszke kanadaiként azonban egyetértek a döntéssel – mondta Ian Telfer, a Goldcorp vezető aranykitermelő cég elnöke.