Bíróságon folytatódhat a sanghaji expó története – adta hírül a Magyar Nemzet. Bár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen tett büntetőfeljelentést hűtlen kezelésért, a kormányközeli lap szerint az expó lebonyolításával korábban megbízott Genexpo 2010 Hungary Kft. vezetői, a cég és számos alvállalkozója, illetve Huszty András korábbi miniszteri megbízottnak kell büntetőeljárásra felkészülnie. (Az más kérdés, hogy a Magyar Nemzet a jelek szerint hamarabb értesült a feljelentésről, mint az ügyészség; információnk szerint tegnap lapzártánkig a Legfőbb Ügyészségre nem érkezett a Kehitől ilyen feljelentés.) Tavasz óta a Budapesti Rendőr-Főkapitányság is nyomoz az ügyben – itt egy ismeretlen magánszemély a feljelentő – és még egy augusztusban tartott házkutatás során lefoglalták a Genexpo összes iratát és számítógépét.

A magyar pavilon

A Magyar Nemzet úgy tudja: a Kehi – amelyet a kormányváltás után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) alá rendeltek – vizsgálata több száz alvállalkozóból álló hálózatot tárt fel a Genexpo körül. A hűtlen kezelés körébe sorolható vádak közül konkrétumként azt említi a lap, hogy az eredetileg elképzelt kétszintes színháztermet is magába foglaló kiállítótérhez képest csak feleakkora lett a magyar pavilon. Galambos Iván, a Genexpo ügyvezetője szerint ez egyszerű rágalom. A magyar állam eredetileg is ezer négyzetméteres, könynyűszerkezetes épületet bérelt a kínai államtól. Ráadásul az expópavilon méretei már jóval az üzemeltetésre kiírt 2009-es közbeszerzés előtt tisztázottak voltak, hiszen az eleve egy öszszesen ezer négyzetméteres pavilon terveit tartalmazta.

Úgy hírlik, az is a vádpontok között szerepel, hogy a magyar pavilonba beépített nyersanyagok, illetve az ott felhasznált műszaki eszközök a kivitelező kínai cégre maradtak volna. Galambos Iván mondja: ezt hűtlen kezelésnek beállítani felettébb érdekes. Ezek az eszközök az expó területén vannak, ami vámszabad területnekminősül, így azokat legfeljebb a kínai vám- és adótételek kifizetése után lehetne helyben értékesíteni. Már ha lenne értelme: a beépített alapanyagok döntő többsége nem képvisel érdemi piaci értéket, azok kifejezetten a magyar pavilon látványosságaihoz készült egyedi darabok, azokat újra felhasználni nem lehet. Pontosan ezért szerződtek úgy a kivitelezéssel megbízott céggel, hogy a kivitelezési árba beleszámították az amúgy környezetre ártalmas építési alapanyagok, illetve gépek lebontásának, ártalmatlanításának a költségeit is.

Az ügyvezető szerint a velük szerződést kötő Miniszterelnöki Hivatal (MeH) jogutódjaként eljáró KIM április óta nem fizette ki sem a céget, sem pedig rajtuk keresztül a háromnégy üzemeltetéssel foglalkozó, vegyesen kínai és magyar alvállalkozó cégeket. (Az expó körül tevékenykedő cégek közül csak a magyar pavilon kulturális programjait szervező BMC Kft.-t fizette ki közvetlenül a KIM, miután a BMC vezetői kilátásba helyezték, hogy levonulnak az expó területéről, így felrémlett, hogy esetleg elmarad a magyar nap.)

Galambos Iván azt mondja: a májustól augusztusig beadott számláikat a minisztérium befogadta, csak a szeptemberi teljesítési igazolást utasította el az akkor már május óta tartó Kehi, illetve az áprilisban elindult rendőrségi nyomozásra hivatkozva. Mint arról beszámoltunk: augusztus közepén a kínai alvállalkozók már egy négyórás „figyelmeztető sztrájk” keretében levonultak a pavilonból. Az alvállalkozókat végül sikerült az expó végéig maradásra bírni, ám ebben annak is szerepe lehetett, hogy Galambos Iván szerint még augusztusban a sanghaji főkonzulátuson a Genexpo megkerülésével a magyar kormányképviselők megígérték, hogy a Genexpótól függetlenül rendezik majd a járandóságukat. Ám Galambos szerint ez mind a mai napig nem történt meg.