Az EKB az IMF példáját követné
Erősödő euró, egyre nagyobb bajban lévő írek, görögök és portugálok, lazító amerikaiak – e hatások nyomása alatt ülésezett az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, amely természetesen még őrzi az egyszázalékos irányadó kamatot, s életben tartja államkötvény-vásárlási programját is, hiszen a csütörtöki ülést megelőzően az óceán túlpartján az amerikai jegybank újabb ilyen értelmű intézkedéseket jelentett be. Az EKB azonban már szívesen visszakozna, s a tanácson belül németek, hollandok, osztrákok, belgák és olaszok a történelmi mélypontra levitt kamatszint tartását is kezdik bírálni.
Az amerikai döntés nyomán azonban az euró kilenc havi csúcsra kapaszkodott fel a dollárral szemben csütörtökön, s ez nem jó hír az idén jól teljesítő európai, de elsősorban német, exportra termelő vállalkozásoknak, melyek teljesítménye az utóbbi időszakban kissé romlott. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD is úgy becsüli, hogy jövőre lassul a gazdasági növekedés üteme az Egyesült Államokban és Európában.
Az ülés után Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök igyekezett megkerülni a kérdéseket az árfolyammal kapcsolatban, azt mondta, továbbra is bízik benne, hogy Washington erős dollárt akar. Nem bocsátkozott részletekbe az emelkedő ír, görög és portugál kötvényhozamok láttán sem, holott a piacokat éppen az EKB elnökének néhány nappal ezelőtti szavai borították ki, késztették a papírok eladására. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre viszont kitért Trichet, aki elismerte, hogy a múlt héten, az uniós csúcson kemény vita zajlott Brüsszelben. Megismételte, ami kiszivárgott: az EKB nem tartja szerencsésnek jövőbeli átütemezések emlegetését, ideértve a hitelezők veszteségeit is a tervezett állandó pénzügyi mentőalap keretében. Trichet azzal érvelt, hogy például az IMF beavatkozások 75 százalékában nem hajtottak végre adósság-átütemezést, viszont a nemzetközi pénzügyi intézet nagyon szigorú feltételeket határozott meg. S az EKB kormányzótanácsának nevében Trichet azt hangoztatta, hogy a stabilitási és növekedési paktum tervezett reformja nem tartalmaz eléggé szigorú szabályokat, bár jó irányba halad, amikor az eurózónában a gazdaságpolitikai együttműködést és felügyeletet új szintre akarja emelni. Emlékeztetett rá, hogy 2005-ben éppen a központi bank bírálta a leghangosabban a stabilitási paktum felvizezését, amelynek következménye éppenséggel a görög válság lett. S az EKB kezdeményezte, hogy az európai gazdasági kormányzás kialakításakor vegyék figyelembe a tagállamok versenyképességi mutatóit.
Tömören: az EKB szerint az uniós csúcson megvitatott reform nem tartalmaz automatikusan érvénybe lépő szigorú szabályokat, büntetéseket, s a görög válság nyomán létrehozott ideiglenes mentőalap állandósítását célzó alapszerződés-módosítás keretében javasolt átütemezés és hitelezői felelősségvállalás sem hasznos ötlet. A maga nézeteit az EKB eljuttatja Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács állandó elnökének és az Európai Bizottságnak.
Egyebekben Trichet sürgette a tagországok költségvetéseinek rendbetételét, a kiadások lefaragását, a strukturális reformok megindítását. Támogatásáról biztosította a francia nyugdíjreform tervezetét. S méltatta mindazon országok erőfeszítéseit, amelyek bele mertek vágni hasonló átalakítási programokba.
