Fölháborodást váltott ki a patikai láncokat üzemeltető gyógyszertár-tulajdonosok között az egészségügyi kormányzat gyógyszer-kereskedelmet újraszabályozó törvényjavaslata. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségébe (HGYSZ) tömörült tulajdonosok állítják: a gyógyszerpiacot átrendező tervezet jelenlegi formájában elfogult, és kizárólag a szakma egy szűk csoportját képviselő Magyar Gyógyszerész Kamara érdekeit szolgálja, nem old meg egyetlen, a piacot sújtó problémát sem, viszont számtalan új feszültséget teremt a rendszerben.

Kívül találhatják magukat a befektetők

A tervezet, amely decemberben kerül a parlament elé, újra védett piacot teremt a gyógyszerészeknek, és jelentősen átírná a tulajdonviszonyokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium internetes oldalán is olvasható dokumentum ismét bizonyos lakosságszámhoz és két patika közötti földrajzi távolsághoz kötné új gyógyszertár létesítését, valamint legkésőbb 2014-től minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát. A tulajdonjogot kizárólag egyetlen patikára korlátozná az új szabályozás, így azoknak a befektetőknek, akiknek egynél több gyógyszertárban van üzletrészük, el kellene adniuk azt, illetve a szövetség képviselői szerint zsebszerződésekre kényszerítenék a piacot.

A szervezet elnöke, Korodi Karolina szerint nem átgondolt a javaslat, olyan problémákat akar kezelni, amelyek a gyógyszerpiaci liberalizáció – 2006 –előtt is léteztek. Így akkor is voltak rosszul gazdálkodó, eladósodott patikák, amelyek adósságát a nagykereskedők évekig maguk előtt görgették. A szövetség álláspontja szerint a liberalizáció is okozott jelentős jövedelmezőségi gondokat, de a rendszerellátás a betegek szempontjából jobban működik, mint három-négy évvel ezelőtt. A likviditási problémákért pedig nem a liberalizáció, hanem a túl alacsony árrés a felelős.

Harmatha Levente pécsi gyógyszerész, kilenc patikából álló családi vállalkozás tulajdonosa, mint mondta, ő is magyar és gyógyszerész, ezért igaztalannak és sértőnek ítélte a gyógyszerészkamara vezetőinek azon megnyilatkozásait, miszerint a befektetői többségi tulajdonú patikák kevésbé lennének szakmaiak. A gyógyszerészképzésben, amely nemzetközileg is elismert, csak egyféle diplomát lehet megszerezni. És szerinte nem baj, ha egy gyógyszerész nemcsak a kenőcsöt tudja kikeverni, de ért a pénzhez, és netán közgazdasági végzettsége is van. Szerinte fölháborító, hogy a jogszabálytervezet arra kötelezné, hogy adja el a jelenlegi hálózatát. Mint mondta, ez ahhoz hasonlít, mintha valakit arra kérnének, hogy mondjon le lakása, nyaralója, vagyona 51 százalékáról. Kinics László, a HGYSZ alelnöke mindehhez hozzátette: ha ez a passzus valóban életbe lép, sérül a tulajdonhoz való jog, sérül a vállalkozás biztonsága. Ezért az Alkotmánybíróságtól és uniós fórumoktól is jogorvoslatot kérnek.

Az 51 százalékos tulajdonrész kötelező értékesítése egyéb aggályokat is felvet. A gyógyszertári vállalkozások 16,5 milliárd forinttal tartoznak a nagykereskedőknek, így kérdés, hogy egy ilyen forráshiányos piacon, mely bank ad hitelt a tulajdonrészek megvételéhez. A javaslat szerint 500–550 gyógyszertár működik gyógyszertárlánc tagjaként, ezen üzletrészek megvásárlását 15–20 milliárdra becsüli a kormányzat. A HGYSZ szakértői szerint viszont a törvény következtében ennél jóval több, mintegy 1200 patikában kényszerülhetnek tulajdonosváltásra. A láncokon kívül ugyanis számos magánbefektetőnek is van patikatulajdona. Az is aggasztja a szervezet képviselőit, hogy miután kényszereladásról van szó, meglehet, nem is tudják tulajdonukat piaci áron értékesíteni. Egyikük szerint „olyan ez, mintha szüleik patikájának államosítását kellene újraélniük. Az egész semmi egyébre nem jó, mint hogy bezárjon ez az 500 patika, és ezzel nagyobb jövedelemhez jussanak a többiek.”