– A 2011-es költségvetés tervezete a fetrengés és a nyújtózkodás büdzséje, amelyhez hozzátennék egy ásítást is, mert egyetlen gondolat sincs benne –mondta Békesi László arra reagálva, hogy a kormány a „talpra állás” szavakat találja a leghelyénvalóbbnak a dokumentum jellemzésére. Persze közgazdászként ennél sokkal szakmaibb és megalapozottabb véleménye is van a tervezetről, amelyet három szempontból elemzett: szolgája-e a gazdaság növekedését, fenntartható, tartós céljai vannak-e, illetve az újraelosztással kinek kedvez? A válaszok röviden: nem, nem és a nagy jövedelmű nagycsaládosoknak. A kormány csak adóoldalon csinál gazdaságpolitikát, minden egyéb területen egyszerűen csak sodródik – állítja.

A jövő évi büdzsével csak a jól kereső, sokgyermekes családok járnak jól

– A büdzsében foglalt intézkedések nem támogatják a GDP növekedését, sokkal inkább fékezik a gazdaságot. A kormány épp azokat a szektorokat sújtja a különadóval, amelyek a növekedés hajtóerejét jelentik. A bankadó hatására csökken a pénzintézetek hitelezési hajlandósága, így kevesebb pénz jut a fejlesztésekre, beruházásokra. Az infokommunikációs, a távközlési, az energetikai, a kereskedelmi ágazatok eddig a legdinamikusabban fejlődő területek voltak, amelyek cégei közül a burkolt forgalmi adó miatt egyesek veszteségbe fordulnak, mások visszafogják a beruházásaikat, de végső soron vagy az árak növelésével, vagy a szolgáltatások színvonalának csökkentésével a fogyasztókra hárítják a pluszterhet.

A 16 százalékos szja miatt ugyan összességében nő a nettó jövedelem, de nem automatikusan, és nem általánosan. Az átlag és az átlag alatt keresők eseté ben a változások legfeljebb minimális pluszt hoznak, így ők nem tudnak több pénzt költeni a fogyasztásra. A jól keresők eddig is megvették, amit akartak, a náluk maradt jövedelemnek csak kis részét forgatják vissza a gazdaságba. Ráadásul aki teheti, növeli a megtakarításait, illetve előtörleszti a hiteleit. – Az szja tehát nem hoz annyi pluszt,mint amennyi mínuszt jelentenek a különadók – összegezte Békesi László. A társasági adózás területén 500 millió forintig nő az az adóalap, amelyre 10 százalékos kulcs használható. Ez a változás a volt pénzügyminiszter szerint inkább szerkezetátalakítást hoz, a vállalatok ugyanis törekedni fognak arra, hogy ne lépjék át az 500 millió forintos határt, akár olyan áron is, hogy egy helyett mondjuk két kft.-t működtetnek. A nagyvállalatok esetében pedig irreleváns a módosítás. Mindezek miatt Békesi László szerint biztosan nem lesz háromszázalékos gazdasági növekedés 2011-ben, sőt a végső szám inkább a két százalékhoz lesz közelebb.

A költségvetés fenntarthatósága szempontjából nem is kell túl mélyre leásni, hogy egyértelműek legyenek a problémák. A magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása 14 hónapra szól, 2011. december 31-ig tart. A különadók jövőre és 2012-ben járnak le. Ez azt jelenti, hogy ha minden egyéb feltétel a kormány várakozásainak megfelelően alakul, akkor csak az előbbi „bevételek” elmaradása miatt 2012-ben 500 milliárdos, 2013-ban pedig 900 milliárdos lyukat kell betömni. – A nyugdíjrendszert érintő kormányzati intézkedésnek minden eleme botrányos – jelentette ki Békesi László. – Az állam kölcsönveszi más tulajdonát és vagyonát, amit azonban később kamatostul vissza kell adnia, ha nem ezt teszi, akkor lop és sikkaszt. Amivel tehát rövid távon deficitet csökkent, azzal hosszabb távon adósságot növel. A költségvetés hosszú távon nem tartható fenn – vonható le a következtetés. Arra a kérdésre, hogy ki jár jól jövőre, már megkaptuk a választ, miszerint a jól kereső sokgyerekesek. Ám Békesi szerint ha már „csinálunk” egy lineáris adót, azt ki kellene egészíteni egy progresszív vagyonadóval és a megfelelő illetékszabályokkal annak elkerülésére, hogy a jelenlegi, minden elemében abszurd helyzet álljon elő. Hozzátette, az is téves állítás, hogy a vállalkozások versenyképessége javul jövőre. A munkáltatók esetében például csak abban a körben várható javulás, amelyik a 10 százalékos társaságiadó-kulcs alá esik. – Ha a kormány tényleg segíteni szeretne talpra állítani a gazdaságot, akkor a vállalkozásoknak sokkal jobban jött volna a tb csökkentése vagy az iparűzési adó fokozatos kivezetése – mondta Békesi László.

– És a szerkezeti reformok, az állami kiadások csökkentése megjelenik a büdzsében? – kérdezzük. – Ne nevettessen! Az, hogy nem töltik be újra 25 ezer nyugdíjba vonult közszolga helyét, még nem szerkezeti reform – válaszolja.