Kivonuló energiabefektetők?
Habár Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a novemberben várható magyar–orosz csúcs kapcsán derűlátásának adott hangot, értesülésünk szerint a felek közeledését friss viták hátráltatják. A kormány által kivetett válságadó ugyanis keményen összekuszálhatja az orosz gáz érzékeny hazai kereskedelmi láncát. Úgy tudjuk, az energiacégek az egyszázalékos válságadó kapcsán a háttértárgyalásokon egyre inkább nemtetszésüknek adnak hangot. A kormányilletékesek által többször kilátásba helyezett, de meg nem születő gázár-megállapodás túlhaladottá vált: az új gázártörvény a cégek számára nem lesz „optimális”. A válságadó óta pedig már arról esik szó, milyen beruházásokat fognak viszsza, milyen pereket vagy más kényszerintézkedéseket fontolgatnak a túlélés érdekében. Az egyszázalékos adó elsősorban azokat a cégeket veszélyezteti, amelyeknek nagy – több százmilliárdos – árbevételük mellett alacsony a nyereségük. Alapvetően ilyen a német E.ON egész országot ellátó gáznagykereskedője, az E.ON Földgáz Trade, illetve az E.ON és az orosz gázt eladó Gazprom közé ékelt Panrusgáz. Lapunknak egyik cégnél sem nyilatkoztak.
Az E.ON Földgáz Trade-et négy éve vette meg a német befektető a Moltól. A magyar olajcég bevallottan az állami árszabályozás bizonytalanságai miatt adott túl a nagykereskedőn. Piaci hírek szerint a már akkor sem túl vonzó portékát csak a hazai gáztárolórendszerrel egy csomagba kötve lehetett elpasszolni. Az E.ON számára igazi értéket ma is ez utóbbi képvisel. Az adásvétellel az orosz gáz központi behozatali szerződése is átkerült a németekhez, amelyet a Mol még 1996-ban kötött 2015-ig, és ami még mindig érvényben van. A szerződéshez kapcsolódóan került a láncba a gáz eladója és vevője – korábban a Mol, most az E.ON, illetve a Gazprom – közé ékelt, fele-fele arányú tulajdonukban lévő Panrusgáz. A forgalom csak ezen a cégen keresztül folyhat, egy százalék alatti nyereségét pedig a két fél évente elosztja. A konstrukció oka pontosan nem ismert, de máig zökkenőmentesen működött.
Kevésbé volt nyugalmas a gáznagykereskedő élete. A Mol és az első Orbán-kabinet csörtéi után a gazda mindkét oldalon változott, a probléma viszont maradt. Az E.ON időszakában fény derült egy még a Molhoz köthető szabályra, mely szerint a kormány a gázárak alacsonyan tartása végett a nagykereskedő elismert bevételét csak később építi be a gáztarifába. A Gyurcsány-kormány el is kezdte a visszafizetendő összeg „beépítését” a számlába, de azt hirtelen eltörölték, egy év huzavona után pedig azzal építették vissza, hogy sikerült a felére lealkudni. A kormány ekkor elővásárlási jogot szerzett a gáznagykereskedőre. A tételt azóta is fizetjük a számlában. Az új Orbánkormány gázárstoppal indított, egyszersmind tárgyalásokat kezdeményezett a cégekkel – máig eredménytelenül –, majd az árbevétel egy százalékára rúgó „válságadót” vetett ki rájuk.
A különböző korábbi és új ígéretek hálójában a közel ezermilliárdos árbevételű E.ON Földgáz Trade nyeresége jelentősen megcsappant. A kormányoktól függetlenül barátságtalan közegben az árbevétel egyszázalékos elvonása számukra akár az utolsó csepp is lehet a pohárban. Piaci információink szerint a társaság tulajdonosa, értve az üzenetet, már az értékesítésről is hajlandó tárgyalni a kormánnyal. Vagyis hamarosan leporolhatják az elővásárlási jogot. A Panrusgáz kapcsán különböző megbeszéléseken az hangzik el, hogy a válságadó egyszerűen tönkreteheti. Ez azért nem mindegy, mert a fő gázszállítási szerződések – a határon vevőként és eladóként – ezt a céget nevesítik, így esetleges kivonulását mindenképp kezelni kéne. A probléma összetettségét jelzi, hogy az információink szerint szóba került Vlagyimir Putyin orosz kormányfő Orbán Viktort Moszkvába invitáló telefonbeszélgetése során is. Csiba Péter, a francia hátterű másik jelentős magyarországi energiacsoport, a GDF Suez hazai vezetője nemrég lapunknak azt nyilatkozta: folyamatosan víz alá nyomják a fejüket, így bármiről hajlandóak tárgyalni.
A „lex E.ON”-nak nevezhető egyszázalékos válságadó ugyanakkor szakértők szerint az évtizedek alatt megmerevedett hazai gázellátási rendszert is kifordíthatja a sarkából. Sokaknak ugyanis csípi a szemét a 2015-ig szóló, az E.ON-nak úgymond kitüntetett szerepet biztosító szerződés, amelyet a gázpiac viszonylagos felszabadításával különböző utakon már most többen - például az EM-FESZ Kft., a Tigáz, a Mol Energiakereskedő és mások – megkerülhetnek. Ilyen utak egyébként a Gazprom –jobban mondva a Gazpromon belüli támogatók – nélkül nemigen találhatók: az orosz gázmulti alapvetően továbbra is ragaszkodik az országonkénti egy csatornához. Az, hogy a mindenkori magyar kabinetek – a Mol ellenében – az E.ON-t kevéssé szívelik, látható, de a német cég Gazprommal ápolt viszonya sem felhőtlen. Vagyis: kiemelt nagykereskedői helyzetéből az E.ON, illetve a Panrusgáz a válságadó nyomán még 2015 előtt kikerülhet.
A behozatal átvételére akad is jelölt szép számmal. Ilyen például a talán orosz hátterűnek mondható EMFESZ Kft., amely kereskedőként hét éve van jelen, immár több százezer lakossági ügyfelet ellátva. Amennyire stabil a szolgáltatása, pénzügyei a tavalyi zavaros tulajdonosváltás óta annyira rendezetlenek. A lapunkban megjelent értesülések után ma már kormányilletékesek is elismerik, hogy az EMFESZ Kft. ügye szerepel a két kabinet legfelsőbb szintű tárgyalásain. Ha tehát a Panrusgáz és az E.ON helyzete végképp ellehetetlenül, és a két kormány megállapodik, a jövőben akár az EMFESZ is az orosz gáz fő beszállítójává válhat.
Ezt a feltevést Góczi István, az EMFESZ ügyvezetője lapunknak nagyon korainak nevezte. – A cég ugyanakkor befizeti a válságadót, mert a kereslet élénkülésében érdekelt, amit csak a gazdaság általános fellendítése okozhat – hangsúlyozta. Arra, hogy miből, úgy felelt: ennél valóban kisebb a nyereségük, de svájci bejegyzésű tulajdonosuk, a RosGas folyamatosan biztosítja a tőkét. Szakértők szerint érdeklődhet a lehetőség iránt a Mol által alapított Mol Energiakereskedő Zrt. – amelynek felét a magyar multi tavaly egy orosz hátterűnek mondott belize-i cégnek adta el –, illetve a gázkereskedelmi engedélyt kiváltó állami Magyar Villamos Művek is.
Információink szerint ugyanakkor az E.ON sem nézi ölbe tett kézzel, miként túrják ki a magyar üzletből. A német konszern világszinten a Gazprom legnagyobb vevője, így az orosz multi nyíltan bizonnyal nem megy szembe vele. Szakértők szerint tehát a közeljövőben nem várható tiszta, hosszú távú megoldás.
A rendkívül élénk háttérlobbi mindenesetre elsősorban a Moszkvába induló repülőjáratok telítettségét növeli. Ami, valljuk be, rá is fér az orosz témákban nyakig érintett, csődközeli Malévre.
Az ellátás nem kerülhet veszélybe
Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke lapunknak a háttértárgyalásokról nem nyilatkozott. A válság adót elsősorban visszamenőlegessége miatt tartja rossz üzenetnek és jogilag aggályosnak. Mivel nem tudtak róla, a társaságok nem is számolhattak vele. Fejlesztési forrásokat vonhat el, amelynek később negatív hatásai lehetnek. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett a cégekkel, mivel esetleg csökkenthetők lettek volna az új adó nem kívánatos következményei. A Robin Hood-adó kapcsán leszögezte: egy nyereségalapú adó mondhatni valóban a jól dolgozó cégeket büntetik.
Az új, nem ismert, nem tervezett árbevétel-alapú válságadó viszont azt eredményezheti, hogy egy kis nyereséggel dolgozó társaság emiatt veszteségessé válik. Reméli, hogy a következő hónapok tapasztalatai alapján lesz még lehetőség a finomhangolásra, hiszen az adó hároméves hatályú. Olyan gázcégről nem tud, amely távozást jelentett volna be, de leszögezte: a magyar szabályozás az ellátásban részt vevő cégek anyagi helyzetétől függetlenül biztosítja a szolgáltatás folyamatosságát.
