Gyógyító víz
A magyar fürdővendégek számának jelentős növekedését reméli az ágazatot érintő, jelenleg formálódó kormányzati intézkedésektől a Magyar Fürdőszövetség. Bár továbbra sem tudni, emelkedik-e a gyógyfürdőszolgáltatások állami támogatása, annyi bizonyosnak tűnik: a szövetség javaslatait a szaktárca tárgyalási alapnak tekinti.
Fellendülést hozhat a járulékmentesen adható Széchenyi-pihenőkártya tervezett bevezetése, amellyel mintegy 130 milliárd forintos többletbevételhez juthat a belföldi turizmus. Jóllehet az üdülési csekk megmarad jelenlegi formájában, biztató, hogy azt számos rekreációs területen felválthatná vagy kiegészíthetné a pihenőkártya, mely felhasználható lesz a gyógyfürdőágazatban is. Mindezt jól kiegészíthetik az új Széchenyi-terv komplex pályázati csomagjai, melyekkel újszerű kínálatbővítés és energiatakarékosság valósítható meg. Hosszú idő után tehát a vendégek és az üzemeltetők érdekei is találkozhatnak egymással. Jótékony hatással lehetne a fürdőszolgáltatásokra a szövetség által javasolt, 25-ről 15–18 százalékosra történő áfacsökkentés, ám erre nincs ígérvényük.
Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, a Sárvári Gyógy- és Welnessfürdő igazgatója emlékeztetett arra, a 2002-től szünetelő fejlesztések csak 2007 után indultak újra. Az akkori pályázatok mostanra érnek be: Sárváron például év végére befejeződik a csaknem hárommilliárdos, európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés, amelylyel gyakorlatilag teljesen megújul a gyógyfürdő. Ennek köszönhetően a létesítmény nemcsak látványában, élmény-, valamint zöldfelület-kínálatában válik vendégbaráttá, hanem a víz tisztításához alkalmazott úgynevezett ultraszűrős, klórmentes technológiájával.
Hasonló beruházások zajlottak vagy fejeződnek be jövőre például Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Bükfürdőn és Makón. Mindez azonban kevés. Sárváron például a medencékhez használt hőszivattyúk energiaellátásához szeretnének napkollektorokat felszerelni, ezzel a teljes létesítményt jóval olcsóbban, 50 százalékában megújuló energiával működtethetnék. Ebben hozhat valódi áttörést az új Széchenyiterv. A szervezet több tagja ugrásra készen áll, hogy vendégcsalogató, működési költségeit csökkentő ötleteit megvalósíthassa. Az ágazat jövője továbbra is azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e megteremteni a beruházások stabil állami támogatását.
Vancsura Miklós hangsúlyozta: az első Széchenyi-terv óta sokat fejlődött a szakma, „beléptek” az uniós elvárások is, így elengedhetetlen, hogy a pályázatok is tekintettel legyenek az új szempontokra. A legfontosabb, hogy a komplex épületrekonstrukciók után most az újra szükségessé vált gépészeti-technológiai fejlesztések is folytatódhassanak. Lényeges, hogy a fürdők az állami támogatással vendégeik számára saját szállodakapacitást is biztosíthassanak, komplex csomagkínálattal a fürdővendégeket ott tartsák.
Hogy a szövetség száz rendes és ötven pártoló tagjából pontosan hányan vágnának bele jövőre e beruházásokba, egyelőre nincs pontos adat, de máris sokan jelezték ez irányú szándékukat. Többen látnak fantáziát abban is, hogy újraélesszék az úgynevezett egészségipart is, a gyógyvíztermékek előállítását és forgalmazását. Ám a technológiai háttérhez szintén szükség van az állami támogatásra.
Mindezek mellett természetesen maguknak a fürdőknek is változniuk kell: olyan kínálatot kell nyújtani, amilyet a vendég szeretne. Ehhez kapcsolódik a gyógyhelyi arculat kialakítása: egy-egy gyógyüdülőhelyi központban a vendég két fürdőzés között is megtalálja a színvonalas pihenési lehetőségeket. Akár a helyközi közlekedésben, kerékpárkölcsönzőkkel, kisbuszokkal vagy a társtelepülések összekapcsolásával. Az állami pályázatoknak ezekre is ki kellene terjedniük.
A Széchenyi-pihenőkártya bevezetéséről a Széchenyi Gazdasági Fejlesztési Társaság javaslatára döntött a kormány. Vancsura szerint jó jel, hogy a 2011-es költségvetés már nevesítette is. A munkáltatók az éves nettó bér 10 százalékáig, legfeljebb 300 ezer forintig járulékmentesen biztosíthatnák dolgozóiknak a kártyát. Előzetes becslés szerint így mintegy 130 milliárd forint többlet jutna a teljes ágazatnak, s két éven belül megduplázódhat a belföldi turizmus, miközben a pénz jó része adóként visszakerül az államhoz. A felmérések szerint évente 23–25 millió fürdőbelépőt adnak el, a kártyahasználattal ez a szám is növekedhet.
Világos feltételekkel kellene rendezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2006-os árakon befagyasztott támogatását. Az „elszaladt” fürdőárakban az is közrejátszik, hogy az üzemeltetők kénytelenek átvállalni, vagy a vendégekre hárítani az így kieső bevételeket. Holott a gyógyvízterápia társadalmi-nemzetgazdasági haszna forintosítható. Jó jel, hogy az egészségügyi szakállamtitkár nyitott a tárgyalásokra, már csak azért is, mert az 1161 milliárdos állami gyógykasszából a fürdőkre mindössze 3,8milliárd jut évente, míg gyógyszertámogatásra 345 milliárd forint.
A fürdőberuházások hatásvizsgálata
A korábban támogatott fürdőberuházások sikerességét igazolta az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének (ÁSZKUT) nemrég közzétett kutatása, miszerint az állami pénzek segítségével megvalósult fejlesztések összértékben több mint kétszer annyi fejlesztést vonzottak, mint a szállodák.
Mind közül a leghatékonyabbnak a vonzerőfejlesztések bizonyultak, a köröttük megtelepedett turisztikai vállalkozások egyaránt
átlagon felül profitáltak az oda vonzott vendégekből.
A fürdők és élményfürdők, valamint a szállodaberuházások nagy többsége ráadásul hazai befektetők tulajdonában van, ami a fürdők esetében az adott és a környező települések lakosainak érdekei miatt is fontos. Az ÁSZKUT tanulmányának megállapításai komoly adut jelenthetnek az Új Széchenyi-terv januárban megjelenő pályázataira számító turisztikai beruházóknak. A bizonyítottan
megtérülő, sőt komoly adóbevételtöbbletet eredményező fejlesztések közül azonban éppen a vonzerő fejlesztés lehet a legnagyobb nyertes. Pontosabban azok a beruházások, amelyektől egyedi, vagyis igazán vonzó lehet a külföldiek számára is Magyarország.
A Gyógyító Magyarország fejezetben ugyanakkor a gyógyvízből készíthető termékek gyártását is szorgalmazzák, ami ugyancsak fejlődési, fejlesztési irányt adhat a fürdőtulajdonosoknak. (S. T.)
