A Magyar Pékszövetség tisztázó beszélgetésre hívta szombatra a malomipar és a gabonakereskedők képviselőit, szeretnék tudni, hogy a hazai gabona- és lisztraktárakban mennyi áru van.Varga László, a szövetség elnöke úgy véli, jövő évben importlisztből fogják sütni a magyar kenyeret, ugyanis ami az idén termett 1,2 millió tonna jó, étkezési minőségű búzából itthon maradt, jó, ha kitart februárig. Beszámolt arról is, hogy a pékek jó része azzal tölti napjait, hogy liszt után szaladgál, ugyanis malmok sora állt le. Nyolc észak-magyarországi pékség már egy szlovák malomból hordja át a lisztet. Ők már arra készülnek, hogy a magyar lisztkészlet nem tart ki a következő aratásig, ismereteik szerint a termés zömét már kivitték Lengyelországba, Szlovákiába, Németországba, Ausztriába és Észak-Afrikába. Varga László szerint legalább ekkora baj az is, hogy az idén nagyon kevés őszi búzát vetettek a gazdák.

Vancsura József , a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke megerősíteni nem tudta azt az információnkat, hogy az idei 3,7 millió tonnás gabonatermésből 3 millió tonna már a kereskedők kezében van, s nem tudni, hogy ezt végül a magyar piacon fogják értékesíteni vagy külföldön. Azt ugyanakkor elmondta, hogy a termelők tulajdonában már nagyon kevés étkezési minőségű termény van, és megerősítette azt az információt is, hogy nagy mennyiségű árut szállítottak külföldre, nem csak uszályokban és vagonokban, de kamionokban is. Az elnöktől megtudtuk azt is, hogy az időjárással mostanában szerencséjük volt, és kihasználva a melegebb napokat hajráznak a búzavetők. Így bizonyosnak látszik, hogy a nagyobb fagyok előtt, legalább 900 ezer hektáron a földbe kerül a vetőmag.

Pótsa Zsófia, a kereskedőket és malmokat tömörítő gabonaszövetség főtitkára sem tudott naprakész adattal szolgálni, a szövetségnek ugyanis csak a hajós és a vasúti szállításról van információja, s eszerint az idei búzából mintegy 700 ezer tonnát vittek ki az országból júliustól szeptember végéig. Nem tartotta kizártnak, hogy importra kényszerülhetünk. Úgy véli, az idei búzáért folytatott versenyben a malmok hátrányos helyzetben vannak, ugyanis a közraktári hitelezés sokuk számára elérhetetlen, mert a bankok a közraktárba lerakott áru értékének, legjobb esetben is csak 80 százalékáig nyújtanak hitelt, s ha ehhez hozzávesszük a malmok 25 százalékos áfakötelezettségét, akkor a hitel felett további 45 százaléknyi saját erőre lenne szükség. Ennyi pedig nincs. Mindebből az következik, hogy sok malom csak a napi igényeihez szükséges gabonát képes megvásárolni.

A pékek szerint a liszthiány egyértelmű dráguláshoz vezet. Ahogy Varga László mondta, az aratási szezon előtt kilónként 52-53 forintért kapták a lisztet, most már 95 forintot fizetnek érte, s ha importra lesz szükség, akkor kora tavasszal, világpiaci értéken, 150-160 forint lesz az ár. A szállítási költség dobja meg ennyire a terményt, ugyanis a gabona akkor majd Amerikából érkezik, hiszen Európában nagyobb szabad készlet már nem marad addigra. Ide tartozik, hogy valószínűleg ennyiért a magyarországi kereskedőknek is megéri itthon tartani a búzát. Még nem tudni, hogy ez a fogyasztóknak végül mennyibe kerül majd, annyi azonban biztos, hogy a pékszámtan szerint egy kiló kenyér sütéséhez 76–78 dekagramm lisztre van szükség, vagyis a mostani átlagos 250–300 forintos kenyérár jelentősebb emelkedésére készülhetünk.

Jövő év elején már importgabonából készített 150-160 forintos lisztből sülhet a magyar kenyér