Figyelmeztet az S&P
A cég a döntéshez fűzött elemzésében figyelmeztet: megfontolja Magyarország leminősítését, ha nem érzékel „hiteles kilátást” a közfinanszírozás helyzetének olyan jellegű strukturális javulására, amelynek révén középtávon érdemben csökkenhet a hazai össztermékhez (GDP) mért közadósságráta.
A várakozó álláspont melletti érvként szólt, hogy Magyarország „viszonylag fejlett gazdaság”, nagy és versenyképes exportszektorral rendelkezik, és a Fidesz-kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési deficit csökkentése mellett.
Negatívumként értékelik a hiánycélok teljesítése és az egységes személyi jövedelemadó költségeinek kompenzálása végett a bankokra, valamint a távközlési, az energiaipari és a kiskereskedelmi szektorokra kirótt, „jórészt ad hoc, átmeneti” illetékeket, amelyek „nem sokat segítenek” a strukturális jellegű hiány kezelésében.
Az elemzés készítői a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséről úgy vélekedtek, hogy ez alkalmas ugyan a kormányzati szféra deficitjének mérséklésére, ám alááshatja a közfinanszírozás hoszszú távú fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az intézkedés állandósul. A magyar közfinanszírozás minőségét illetően visszalépésnek tekintik a magánnyugdíj-átutalásokkal kapcsolatos tervet.
Az S & P szerint a kormány költségvetési intézkedései a gazdasági növekedést is hátráltatják, mivel csökkentik a bankok hitelezési hajlandóságát, és visszafogják a működőtőkebeáramlást, ami potenciálisan nyomást gyakorolhat az ország „sérülékeny” külső finanszírozási helyzetére.
A kormány az adóintézkedésektől nagyobb munkapiaci részvételt is vár, ám párhuzamos munkapiaci és jóléti reformok nélkül a gazdasági növekedésre és az adójövedelmekre gyakorolt kedvező hatás „meglehetősen csekély lehet” – vélekedett a hitelminősítő. Szerinte 2014-re a magyar államháztartási deficit megközelítheti a GDP-érték 6 százalékát, és ennek következtében – a cég várakozása szerint – a nettó államadósság is növekedésnek indulhat.
