Angela Merkel német kancellár javaslatát a szavazatmegvonásról viszont nem tartja célravezetőnek.Ha ugyanis a pénzügyminiszterek kezébe adják a döntést, az pont olyan, mintha a bűnösök szavaznának saját büntetésükről – teljesen hatástalan, hiszen nem fognak egymás ellen voksolni.

Sinn továbbra is úgy érzi, hogy a Görögországot kisegítő mentőcsomag nem a jó irányba tett lépés volt, és ennek meglehetnek a következményei. –Mentőcsomagra szükség volt, de nem így – véli. A Görögországnak hitelező bankoknak is részt kellett volna vállalniuk benne, lemondani a hitelek egy részéről, de ez nem történt meg. Így európai pénzből főleg a francia bankokat konszolidáltuk, az ő kezükben van ugyanis világszinten a legtöbb görög, portugál, ír és spanyol állampapír. Mivel a bankok nem osztoztak a felelősségben, a jövőben is nyugodtan szórhatják a pénzt, a tagállamok pedig folytathatják az adósságok felhalmozását. A mentőcsomag ellenére Sinn szerint az euró helyzete továbbra sem irigylésre méltó. A görög válság hatása egyébként abban is érződik majd, hogy jóval nehezebb lesz a jövőben belépni az eurózónába.

– Magyarországnak is le kell nyomnia a költségvetés hiányát 3 százalék alá, még ha nem is tagja az euróövezetnek, viszont be akar lépni. Ezt azonban trükközve, hamis számokkal már nem lehet megtenni, mint ahogy a görögök tették. A magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítása is csak egy trükk, hogy a magyar deficit jobban nézzen ki, anélkül, hogy valójában javítanának a helyzeten. Ez így nem fog menni – figyelmeztetett a professzor, aki úgy véli: a jövőben fent kell tartani a lehetőségét annak, hogy a tagállamok szabad akaratukból kilépjenek az euróövezetből, ahogy ezt szerinte Görögországnak is tennie kellett volna.