Leállítják a Mátrai Erőmű 300 milliárd forintos, közel 500 megawattos (MW),mintegy ötvenszázalékos bővítését – közölte az MTI-vel a két beruházó, az állami MVM, illetve a kisebbségi tulajdonos RWE. A közlemény szerint a döntés legfőbb oka a változó makrogazdasági környezet.

Tanulmányaik szerint a környezetvédelmi szempontok, illetve Magyarország és az unió energiagazdálkodási tervei tükrében a beruházás hosszú távon sem térülne meg. Piaci megfi gyelők szerint ugyanakkor már nincs hitelválság, bár valóban nehezebb forráshoz jutni, mint négy évvel ezelőtti döntéskor. A környezetvédelmi kilátások szintén nem változtak, csakúgy, mint az energiaárak.

Azt az előérzetet, hogy esetleg az új kormányzati energiaadók miatt éppenséggel az RWE lépett volna vissza, minden forrásunk határozottan cáfolta. A kezdeményezés inkább az MVM-hez kötődhet. Ez azért fura, mert Orbán Viktor kormányfő többször hitet tett Magyarország önellátása mellett, aminek egyik fő bázisa lehetne a helyben bányászott lignit.

Habár az MVM szerint a közleményben említetteken kívül más ok nincs a háttérben, tény, hogy a kormány az azerigáz importjának magyar résztvevőjeként az MVM-et jelölte ki, ami másfél milliárd euró forrást igényelhet. Ezenkívül ismert terv a paksi atomerőmű bővítése, és talán az MVM-et jelölhetik ki a Szurgutnyeftyegaz félezermilliárd forintnyi Mol-papírjának vevőjéül is.

Az MVM döntése mögött tehát szakértők azt látják, hogy az Orbán-kormány önellátási törekvéseit más megfontolások is befolyásolják, és nem alkalmazkodnának a Gyurcsány-kabinet ilyen tárgyú döntéseihez. Úgy tudjuk, a döntés miatt a meglévő, 950 MW-os, német többségi, MVM-es kisebbségi tulajdonú erőműben elbocsátások nem várhatók, a legidősebb, most 40 éves 200 MW-nyi szénblokk is üzemelhet még 2018-ig.

Megkötötte az Elmű kezeit a bíróság

A Legfelsőbb Bíróság (LB) hatályban tartotta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéleteit, amelyek szerint az áramszolgáltatók nem háríthatják a fogyasztókra a villamosenergia-hálózat fejlesztésének, így a földkábel telepítésének többletköltségeit. Az ítélet szerint ezt akkor sem teheti meg az áramszolgáltató, ha a fejlesztés szerepel egy település rendezési tervében, mivel akkor az nem a kérelmező önálló igényén, hanem helyi jogszabály kötelező előírásán alapul. Az Elmű ezt a költséget a kérelmezőre hárította volna, ám egy kérelmező panasza alapján a MEH ezt jogszerűtlennek minősítette.