Az elemzők úgy látják: az átalakuló Európában egyre inkább észlelhető a széles alapokon nyugvó gazdasági megélénkülés, ám éles különbség tapasztalható az emelkedő nyersanyagárakból és tőkebefektetésekből profitálni tudó, illetve a hátul kullogó, a recesszióból kievickélni még nem tudó vagy csak elhanyagolható javulást mutató országok között. A teljes régióban múlt évben tapasztalt 5,5 százalékos visszaesés után ebben az évben 4,2, 2011-ben 4,1 százalékos általános növekedés várható, több, mint a még júliusban várt 3,5, illetve 3,9 százalék. A Magyarországra vonatkozó számok ennél alacsonyabbak. Az EBRD idén 1,2, jövőre 2,1 százalékos GDP-megerősödést prognosztizál, ami mindkét esetben lefelé srófolást jelent (0,4 százalékkal) a korábbi kalkulációkhoz képest. A szikár számok mögé tekintve Berglöf úgy vélte, hogy megfelelő gazdaságpolitikával, különösen a strukturális reformok felgyorsítása esetén jobban lehet bízni a fenntartható fejlődésben és egy kiegyensúlyozottabb növekedési modell elindításában. A vezető közgazdász szerint nincs helye a gazdaságpolitikai lazításnak, és az egész térségnek változásokra van szüksége. Át kell állni a finanszírozás hazai forrásaira, ki kell fejleszteni a helyi tőkepiacokat, csökkenteni az árfolyamkitettséget, valamint a költségek alacsonyan tartásával és a termelékenység növelését célzó befektetésekkel javítani a versenyképességen. Ugyancsak elősegíti a gazdasági növekedést a határokon átnyúló bankfelügyeleti tevékenység erősítése, a válságmegelőzés és a pénzügyi konszolidáció.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés rámutat arra a kockázatra, amivel a svájci franknak a forinttal szembeni rekordfelerősödése jár. Bár a legutóbbi három negyedév növekedést hozott a gazdaságban, ám változatlanul magas a munkanélküliség. A kormány elkötelezett a költségvetési deficit korábban célul kitűzött csökkentése mellett, de ahogy ez a sajtótájékoztatón a Népszabadság tudósítójának kérdésére adott válaszban is elhangzott, nem feltétlenül „bizniszbarát” és hosszabb távon gondolkodó módszerekkel. Az EBRD elemzőit változatlanul aggasztja a régió legmagasabb államadóssága, különösen az alacsony növekedési kilátások és az EU/IMF program befejeződésének fényében. A külföldi tőkebefektetőket egyaránt nyugtalanítja, hogy mindeddig nem vált ismertté egy átfogó kiadáscsökkentő program terve és az egyes szektorokat sújtó intézkedések bevezetése, mint a bank-, illetve az energetikai vállalatokra vonatkozó válságadó. A növekedés útjában áll egyes állami tulajdonban lévő vállalatok, elsősorban aMÁV privatizációjának késlekedése is.