Túlzott állami segítség
Az Európai Bizottság szerdai bejelentése szerint a péti Nitrogénművek műtrágyagyártónak 2009-ben nyújtott magyar állami támogatás egy része sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat. Magát a támogatást viszont összeegyeztethetőnek találták a bizottság gazdasági válságra vonatkozó ideiglenes szabályaival. Az államnak fizetett összeg mértéke azonban nem volt megfelelő, így az államnak a kamatkülönbözetet vissza kell fizettetnie a Nitrogénművekkel – közölték Brüsszelben.
2009 januárjában a költségvetés állami kezességet vállalt a Nitrogénműveknek korábban kifizetett 52 millió eurós beruházási hitelre, illetve egy akkor folyósított tízmilliárd forint (körülbelül 35 millió euró) öszszegű forgóeszközhitelre. Ezeket közvetlenül a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyújtotta. A Nitrogénművek 2008 októberében leállította a termelést, és a támogatási csomag a vállalkozás tevékenységének újraindítására irányult. Magyarország ezt nem jelentette be az Európai Bizottságnak, a szervezet idén áprilisban mégis hivatalos vizsgálatot indított, mivel kétségei voltak a tekintetben, hogy ez összhangban állt-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Megállapították, hogy az intézkedések „szelektív előnyt” biztosítanak a Nitrogénműveknek, így állami támogatásnak minősülnek. Mivel azonban a társaság nehézségeit a pénzügyi és gazdasági válság okozta, a bizottság ideiglenes válságszabályai alapján mégiscsak jogosult volt a támogatásra és a garanciára.
A Nitrogénművek viszont az állami csomagért túl alacsony ellentételezést fizetett, így a bizottság szerint az intézkedések csak részben felelnek meg az ideiglenes uniós szabályoknak. A Nitrogénműveknek így ki kell fizetnie az ideiglenes szabályból adódó és a ténylegesen fizetett kamat közötti különbözetet. Ennek pontos mértékét a magyar hatóságoknak kell kiszámítaniuk – tették hozzá a bizottság illetékesei.
Értesülésünk szerint a péti műtrágyacég fontolgatja a fellebbezést, de Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa sem ezt, sem a brüsszeli hírt nem kívánta kommentálni; közlése szerint nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Ettől függetlenül jelezte: a társaság folyamatosan fizeti a hiteleit, így a kereskedelmi bankoknak már szinte nem is tartoznak. (Piaci hírek szerint a társaság 2008. végi kényszerleállásához az addigi egyik fő hitelező OTP Bank hirtelen hitellikividálása vezetett. Ezt állítólag kevéssé a világválság, hanem az addig jó viszonyban lévő két első ember – Csányi Sándor és Bige László – személyes konfliktusa válthatta ki, bár ezt mindkét fél határozottan tagadja. Ugyanakkor a gyár gyors talpra állása azt bizonyítja, hogy az OTP Bank lépésének nem lehetett különösebben mély gazdasági alapja.) Az MFB-től 2005-ben kapott beruházási hitelt folyamatosan törlesztik, így az mára kevesebb mint a felére apadt. A 2009-ben kapott, 2014-ben lejáró forgóeszközhitel első részletét – előtörlesztésként – a napokban tervezik utalni. Bige László célja a minél nagyobb függetlenség, a minél kevesebb hitel: állományuk jelenleg a százmilliárdos árbevétel ötödére tehető. A cég a 2009. eleji újraindulás óta ma már ismét százszázalékos kapacitással működik: évi 1 millió, havi 95 ezer tonna műtrágyát állítanak elő. A csoport minden nagyobb tagja nyereséges: összességében milliárdos nyereséget vár. Többezres dolgozói létszámukat tavaly kétszázzal bővítették, elsősorban kereskedelmi területen. Folyamatosan beruháznak: a csoporthoz tartozó szolnoki egykori Tiszai Vegyiművek területén több mint tízmilliárdos bővítést terveznek, ennek nyomán ismét kirakják majd a munkásfelvételi táblát. Több egyéb milliárdos bővítés is folyamatban van. Bige László megfogalmazása szerint inkább a nyereségüket fordítják erre, de ha csak lehet, nem vesznek fel rá hitelt.
