Az energiavállalatok söralátétjére új adónemet kell felvésni: a válságadót, amely az érintett cégek árbevételének 1,05 százaléka. Mostantól tehát képletesen 25 százalék helyett 26,05 százalék „áfát” kellene felszámítaniuk. Matolcsy György gazdasági miniszter Orbán Viktor kormányfő két héttel ezelőtti bejelentésének napján ezt annyiban egészítette ki, hogy azt az úgynevezett Robin Hood-adó „felett” vetik ki.

Ezt a mintegy mellékes kitételt még néhány napig beárnyékolta a válságadóról szóló vita. Így az energiacégek számára tapasztalataink szerint még a múlt hét elején sem volt egyértelmű, mi is lesz a Robin Hoodadóval. Ezt az adónemet még 2008-ban a Gyurcsány-kormány vezette be, úgyszintén az energiacégekre. A válságadótól eltérően ezt nem az árbevételre, hanem a nyereségre vetítik.

Akár anti-lex Molnak is nevezhetjük, ugyanis leginkább a kiemelten nyereséges Molnak érvágás. A társaságoknál most az okozta a zavart, hogy a Robin Hood-törvényt egyértelműen ideiglenesnek hirdették, amely 2010 végén megszűnik. A társaságok ezt árazták be, így készítették üzleti terveiket.

Mondhatnánk, hogy a Fidesz-kormánynak nem minden tekintetben kell betartania a Gyurcsány-kabinet ígéreteit. Ám a 2008-as évek porosodó krónikái arról tanúskodnak, hogy az akkor ellenzékben lévő erő a rá jellemző harciassággal, látszólag kifejezett elvi alapon támadta a Robin Hoodadót, beruházásellenességgel, kiszámíthatatlansággal, kapkodással, populizmussal vádolva a szocialistákat.

Matolcsy mostani mellékmondata mindenesetre talán több magyarázatot is érdemelt volna. Igaz, a Robin Hood-adó gyors megkedvelését sejtette, hogy Orbán válságadótörvénye Gyurcsány Robin Hood-adótörvényének energiacég-meghatározását vette át. A nemzetgazdasági tárcától a múlt héten arra a kérdésünkre, hogy a félreértések elkerülése végett tényleg fennmarad-e a Robin Hoodadó, meg is kaptuk az „igen” választ, amikor már az erről szóló törvénytervezet felkerült a parlament honlapjára.

Ez a módosítás szintén nem veszteget túl sok szót Robin Hoodra – pontosabban „a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételére” –; az eredeti törvény 2010-es határidőről szóló passzusát egyszerűen törli. A „részletes indoklás” egyetlen mondat, mely leginkább talán úgy értelmezhető: a Robin Hood-adóból származó bevételeket távfűtés-korszerűsítésre kell fordítani, és van még mit felújítani. Abból a kitételből, hogy „2011-ben hatályban marad”, ugyanakkor kár lenne arra következtetni, hogy akkor csak 2011-ben marad hatályban. A tárca lapunknak küldött közlése arra szorítkozott, hogy az adó „nem szűnik meg január elsejével”, és talán megkockáztathatjuk, még jövő ilyenkor is lesz elég lerobbant panellakás. Habár a pálfordulás a Robin Hood-adó kapcsán a legszembeötlőbb, a Fidesz 2008-as ellenérveinek zöme elmondható a válságadóra is. Az ugyanis szintén beruházásellenes, a befolyt milliárdok sorsával még a Robin Hood-adónál is kevésbé kell elszámolni, hogy a populizmust ne is említsük. Az Orbán-kabinet mondhatja, hogy a lakossági gáz- és áramárstop miatt a mostani adókat nem háríthatják a fogyasztókra, de erre a körre a Robin Hood-adó sem vonatkozott, a távhőár emelkedhet, a benzinpiac pedig szabadáras. A Fidesz-politikusok tavalyelőtt átvették a Mol érvelését is, miszerint a nyereségalapú Robin Hood-adó a „hatékonyakat” bünteti. A válságadó viszont az alacsony haszonkulcsú, nagy árbevételű energiacégeket egyszerűen tönkreteszi –hallatszik az ezúttal visszhang nélkül maradó panasz.

Úgy tudjuk, a Fidesz berkeiben formálódnak bizonyos válaszok az ellentmondások feloldására. Alapvetően állíthatják, hogy a Gyurcsány-kormány az Orbán-kabinettel szemben hiteltelen volt. Emellett az, hogy az IMF nem engedett a 3,8 százalékos államháztartási hiánycélból (vagyis kell a pénz), sok korábbi elvet felülírhat. A válság vége felé pedig a cégek könnyebben fizethetnek válságadót, mint két éve.

Sok szakértő az „új” Fideszállásponttal ért egyet, vagyis hogy az energiacégek csak kibírják a többletadót, tényleg veszteséges vállalatot pedig amúgy sem érdemes sokáig fenntartani. Ellentétben a „régi” Fidesz-érveléssel, sem előtte, sem utána nem készült vizsgálat arról, hogy a Robin Hoodadó végül is kinek a számlájában jelent meg. Amennyire az kerülőúton, más termékek áraiban lecsoroghatott az egyszeri fogyasztókhoz, úgy ez az energetikai válságadóval is megtörténhet.