Újra befektetőbarát hellyé válnak a tőzsdék
Az idei második fél évben mármár a válság előtti hangulat jellemezte a világ részvénypiacait – legalábbis ami az új értékpapírok bevezetését illeti. A befektetői klíma azonban egyelőre igen törékeny: a 173 beharangozott tőzsdei kibocsátásból harminchatot halasztottak vagy töröltek, s igazi szüretről igazán csak az ázsiai tőzsdék esetében lehet beszélni, bár néhány nagyobb kibocsátás volt már Európában is, míg az Egyesült Államokban a Chrysler bevezetése és a General Motors visszatérése lehet nagy szenzáció.
Az ázsiai részvénypiacok pezsgését most – a válság során a legnagyobb, 182 milliárd dolláros állami tőkeinjekcióval életben tartott – amerikai AIG életbiztosító ázsiai leányvállalata, az AIA Kínában zajló részvényjegyzése korbácsolta még magasabbra. A múlt hét végén zárult hongkongi jegyzés 17,9 milliárd dollárt fialt az AIA számára. Vélhetően a befektetők élnek amég allokálható részvénycsomag adta lehetőséggel, ezzel a végösszeg 20,5 milliárd dollárra nő. Az összeget az anyavállalat, az AIG állami adósságainak törlesztésére fordítják. Az amerikai AIG 2008-ban kapott óriás mentőcsomagot, a kormány segítsége mellett 20 milliárdot a Fed bocsátott a végveszélyben lévő társaság rendelkezésére. Az intézményi befektetők már két nappal a tervezett időpont előtt kimerítették a nekik szánt keretet. A jegyzésnél olyan nagy kínai társaságok is sorban álltak, mint a China Life Insurance vagy a China Investment Corp (CIC), de vásárolt az állami kínai egészségbiztosítási alap is.
Ez semmiképpen nem meglepetés az ázsiai piacok elmúlt hónapokban tapasztalt szárnyalásának tükrében. Kínában, Indiában, Malajziában a rekordkibocsátások horribilis mennyiségű pénzt fi altak, és a jelek szerint a befektetői étvágynak semmi nem elég. Az év első három harmadában 548 kibocsátás 97 milliárd dollárt fialt. Az ázsiai nyilvános tőkebevonás – Japánt nem számítva – több mint a duplája annak, ami az USA, Európa, Afrika és a Közel-Kelet mérlegébe került. Amúgy a kínai tőzsde háromezermilliárd dollárt meghaladó kapitalizációjával immár harmadik a rangsorban New York és London mögött. Sanghaj és Sencsen 300 tranzakciónak biztosít helyszínt, értékük 75 milliárd dollárra rúg, miközben az előző esztendőben összesen 99 ügyletet bonyolítottak.
A nyári fordulat azért Európában és a tengerentúlon is érzékelhető volt. Júliusban az öreg kontinensen 13,7milliárd euróra rúgott a friss tőkebevonás, ilyen forgalmat utoljára 2007 novemberében regisztráltak. A rangsorvezető Londonban egyetlen hónap alatt 3,2milliárd euró forgott 27 tranzakcióban, de szorosan a brit pénzpiac után nyomult Varsó 25, összesen 3,1 milliárd eurót érő ügylettel. A varsói aktivitás kiemelkedik nemcsak a régióban, hanem összeurópai szinten is. A varsói amúgy Közép-Európa legnagyobb tőzsdéje, a 387 jegyzett társaság kapitalizációja 113 milliárd euróra rúg. Ebben az évben 18 új részvényt vezettek be, ezek értéke 4,8 milliárd dollárt tesz ki. A lengyel piac, de Európa legtekintélyesebb idei tranzakciója a PZU-kibocsátás. A görög válság okozta zavarok kellős közepére időzített nyilvános kibocsátás 2,8 milliárd dollárt fialt, ezzel nemcsak a varsói tőzsderekord dőlt meg, hanem az idei európai ranglista élére is került a PZU-jegyzés. A rekord azonban hamarosan megdőlhet az olasz Enel 3,4 milliárd eurós részvénykibocsátásával.
Az Egyesült Államokban azonban még bizonytalanok a piacok. Szeptember végén az egyik legnagyobbja amerikai biztosító, a Liberty Mutual Group elállt a már rég beharangozott 1,2 milliárd dolláros részvénykibocsátástól. Bizakodásra adhat viszont okot egy nyári akció, amelynek során az autóipar egy kisebb képviselője, az elektromos járműveket gyártó Tesla Motors tesztelte a fogadókészséget 226 millió dollár értékű részvényértékesítéssel. Amerikai autógyártó mellesleg több mint fél évszázada nem merészkedett a tőkepiacra, utoljára 1956-ban a Ford adott lehetőséget a befektetőknek. A napokban felröppent, hogy a Chrysler is a tőzsdére készül, a cég elnöke szerint még 2011 vége előtt. Ám a szenzációt kétséget kizáróan a 2009-ben a tőzsdéről kivezetett, többségi állami tulajdonba került General Motors visszatérése jelentheti. A GM, amelyet 50 milliárd dolláros állami tőkeinjekció mentett meg a csődtől, immár nyereségről számolt be, a napokban leadta kérelmét az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC). Várhatóan november végén kezdődhet a jegyzés, amely az amerikai tőzsde történetének legnagyobb ilyen ügylete lehet. A kibocsátás nagyságát 15–20 milliárd dollárra teszik az elemzők, akik arra számítanak, hogy az állam is megválik részvényei egy részétől.
Brazil olajrekord
Nemcsak az idei, hanem az újkori nyilvános tőkebevonások rekordját is megdöntötte a brazil állami olajvállalat, a Petrobras, amely 67,7 milliárd dollárért adott el részvényeket szeptemberben. Ez utóbbi részvénykibocsátásról szkeptikus vélemények is nyilvánosságot láttak. Egyes elemzők buborékot emlegettek, mások kiemelték a tranzakció nem éppen klasszikus elemét, miszerint az állam portfóliója 43 milliárd dollárt érő részvénycsomaggal gazdagodott, azaz nemhogy privatizációról, hanem részbeni újraállamosításról volt szó, hiszen részesedése a cégben 39,8 százalékról 48 százalékra nőtt, szavazati joga pedig 57-ről 64 százalékra. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a pluszhoz nem pénzért, hanem olajkitermelési jogért jutott. Ezt egyes vélemények szerint túl magasra értékelték, azaz a normál jegyzők rosszul jártak.
