Schmitt Pálhoz fordul a Stabilitás Pénztárszövetség. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet azt kéri a köztársasági elnöktől, küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló, hétfőn elfogadott jogszabályokat. Amennyiben a törvényt mégis kihirdetik, a szövetség maga fordul az Alkotmánybírósághoz – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy Csaba, a nyugdíjpénztári tömörülés elnöke. (Más kérdés, hogy ennek a lépésnek lesz-e még jelentősége, ha a parlament támogatja Lázár János fideszes képviselő javaslatát, s korlátozza a testület jogkörét.) Tervezett lépésüket azzal magyarázta, hogy törvénymódosítás révén sérülnek bizonyos, az eddigi befizetésekhez kapcsolódó szerzett jogok, így például a felhalmozott megtakarítások örökölhetősége. –Mi van például azon tételek öröklésével, amelyek a következő egy évben nem kerülnek rá a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlájára? Ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyja a hétfőn elfogadott szabályozó –fejtette ki. Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára hozzátette: korábbi alkotmánybírósági döntésekből egyértelműen következik, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indokok nélkül, sem egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni.

Nagy Csaba hangsúlyozta, hogy ezek a szervezetek „nem ördögtől való privatizált intézmények”. Emellett a parlament által elfogadottak többi között felkészülési időt sem biztosítottak a pénztárak számára, hogy ezen időszak alatt hogyan működjenek – sorolta kritikai észrevételeit. Ehhez kapcsolódóan kérdésre válaszolva Nagy Csaba kifejtette: a működési költségek a prognosztizálható kilépések miatt például biztosan jelentősen emelkednek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sokakat foglalkoztató kérdésre reagálva, azaz hogy akkor most az állami rendszerbe való átlépés vagy a magánnyugdíjpénztárnál való maradás hoz-e több nyugdíjat az egyes ember számára, a fennálló körülményekre hivatkozva Juhász Istvánné kitérő választ adott lapunknak. Jelenleg ugyanis nem ismertek részletesen az átlépés és a maradás keretfeltételei. Nem ismert például, hogyan, milyen formában kompenzálja az elmaradó befizetéseket a kormány. Amíg ezek nincsenek meg, addig lehetetlen olyan modellt készíteni, ami ebben egyértelmű segítséget jelentene a pénztári tagok számára. Amennyiben ezek kiderülnek – meglesznek a törvénymódosítás által is ígért végrehajtási rendeletek –, csak akkor lehet a tagokkal egyénileg leülni vagy elkészíteni olyan nyugdíjszámítási kalkulátort, amely képes lesz a két rendszert összevetni.

– Éppen ezért hamisak azok a vélekedések, amelyek most arról szólnak, hogy ez vagy az a rendszer lesz kedvezőbb – fogalmazott Juhász Istvánné. A sajtótájékoztatón ugyanakkor a főtitkár kiemelte: burkolt fenyegetésnek tekinthető, hogy a kormány az állami rendszerbe való átlépésre ösztönzi a tagokat, hiszen van olyan üzenete a történteknek: „Ha nem jön ide a tagdíjam, akkor minek is maradjak itt?” Nagy Csaba megjegyezte, most átlagosan 933 ezer forint van a tagok egyéni számláján, ha ezeket a pénzeket elviszik, akkor azok, akik így döntenek, csak ígérvényt kapnak, semmi mást arra, hogy milyen nyugdíjat is kapnak. A szervezet főtitkára mindenesetre egy most készült tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a tagok 23-24 százaléka biztosan át szeretne lépni az állami rendszerbe, de ugyanekkora azok aránya is, akik mindenképpen maradnak, míg a többiek egyelőre bizonytalanok, nem tudják, mit tegyenek. – Na erre a körre kell figyelnünk – tette hozzá. Azt firtató kérdésünkre, hogy az átlépést tervezőkkel mekkora portfólió kerülne át állami tulajdonba, nem tudott válaszolni. Mint mondta: a felmérés ezt a kérdést nem vizsgálta.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott hétfőn, az általa jegyzett egyik törvényjavaslat parlamenti vitájában egy „rémisztő” példát említve arról beszélt, hogy van olyan, aki tízévnyi, 640 ezer forintos befi zetése után végül mindössze 2700 forintot kapott. A főtitkár erre úgy reagált, hogy ez értelmezhetetlen számára. – Ez csupán abban az esetben lehetne igaz, ha valaki járulékot kapott volna. A bökkenő csupán az, hogy járulékot a pénztárak még nem fizetnek – mondta.

Kovács Erzsébet, a Corvinus Egyetem tanára a sajtótájékoztatón megjegyezte: 2009-ben a pénztárak esetében a befektetések teljesítménye meghaladta a tagdíjbevételek szintjét. Utalt arra, hogy a rendszer kormány által tervezett átalakítása, illetve a társadalom összetételének alakulása – az idősödő társadalom – miatt a társadalombiztosítási rendszer stabilitása idővel csak nyugdíjcsökkentéssel vagy korhatáremeléssel lesz fenntartható. Ezt emelte ki Gál Róbert Iván is. A Tárki programvezető kutatója rámutatott: az úgynevezett Ratkó-unokák, vagyis a most 32–36 éves korosztály eseté ben már látszik: nem fogják „reprodukálni” generációjuk menynyiségi összetételét. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a társadalom öregszik, utódaik járulékfizető kapacitása pedig számottevően mérséklődhet az elődökhöz képest. Ennek a 32–36 éves generációnak el kellene vonni a fogyasztásából ahhoz, hogy ne a vártnál rosszabb körülmények között menjenek nyugdíjba, s ehhez a nyugdíjpénztári rendszer alkalmas lenne.

Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára és Nagy Csaba elnök