Nagy élénkítés kis lépésekkel

Felejtsük el a nemzeti iparpolitikát, helyébe ültessünk európait, tágítsuk a belső piacot, ösztönözzük és tegyük biztonságossá a polgárok mozgását, hogy az unióban tanuljanak és vállaljanak munkát. A szerdán és csütörtökön várható brüsszeli kezdeményezések mozgósítanának minden erőforrást a költségvetési szigor időszakában.

Ázsia és Latin-Amerika egyrészről, az Egyesült Államok másrészről, amelyekkel meggyűlhet Brüsszel baja. A nemzetközi verseny éleződését észlelve, s önnön eljelentéktelenedésétől félve az Európai Unió akcióba lendülne. Az Európai Bizottság szerdán és csütörtökön új kezdeményezésekkel áll elő, amelyek tervezetét lapunk tanulmányozhatta. A tagországok és az Euró pai Parlament véleményezésére is váró javaslatok a közös iparpolitikára, a belsőpiac tágítására, s a polgárok valóban szabad mozgására vonatkoznak.

Tajani, Reding és Barnier biztosok egyben arra is kísérletet tesznek, hogy az eddig párhuzamosan futó és egymással soha nem találkozó politikák nyomvonalát módosítsák és közelítsék egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy nem lehet klímavédelemről beszélni egyrészről, s ipari versenyképességről álmodozni másrészről.

Ami az olasz Antonio Tajani iparügyi biztos előterjesztését illeti, szakít azzal a terjedő felfogással, hogy erre a szektorra nincs is szükség Európában. Éppen ellenkezőleg, mondja, mind a hagyományos ágazatok, mind a húzóágazatok támogatása, azaz szabályozási környezetének ésszerűsítése és egyszerűsítése is nagyon nagy feladat. A 2020-as, tagállami reformprogramokra lebontandó versenyképességi stratégiába ágyazódó ajánláscsomag a megvalósulása esetén ötmillió új munkahelyet teremthet az iparban, ezen belül hárommilliót a kis- és középvállalatokban. A globalizáció korában azonban vesztes stratégia lehet a nemzetállami, egymással versengő iparpolitikák erőltetése az unióban – véli Tajani. Az energiafelhasználás hatékonyságában előrelépő, de hagyományosnak és „alacsony technológiájúnak” ítélhető ágazatok éppúgy nélkülözhetetlenek, akárcsak az új, zöld és „high-tech” szektorok. Példaként említi Tajani az autóipart: a globális járműflotta 2030-ig megduplázódik, s miért ne válhatna ebben a környezetben Európa piac- és technológiavezető ha talommá? E cél érdekében persze uniós szinten kellene áttekinteni a termelési láncot a nyersanyagellátástól az innováció és a kutatásfejlesztés eredményeinek gyors átültetésén át az értékesítésig, ami ugye a belsőpiac kiterjesztését, elmélyítését is megköveteli. S minthogy Tajani szerint a nemzetközi kihívások nyomán a dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint eddig, új munkamegosztást is meghirdet a bizottság, szoros összefüggésben azzal a törekvéssel, hogy a tagországok versenyképességét sokkal nagyobb figyelemmel kellene követni, s a kormányokat időben gazdaságpolitikai változtatásokra rávenni.

Az átfogó új iparpolitika akkor bizonyulna sikeresnek, ha a termelékenységgel és költséggel mért európai versenyképesség egy százalékkal javulna évente. Ha az említett mennyiségű új munkahely létrejön. Ha a feldolgozóipari termelés évente 2,5 százalékkal bővül, miután az ipari kibocsátás 2009-ben 20 százalékkal visszaesett, s az EU a termelési szintnek csak a 90 százalékára kapaszkodott viszsza. S ha a feldolgozóipari kivitel évente öt százalékkal növekszik, de úgy, hogy ennek kétharmada a közepes és magas technológiájú szektorból fakad.

Kevés a innovatív magyar cég

Magyarország a gazdasági felzárkózás szakaszában van: a munka termelékenysége az EU-átlag hetven százalékát éri el, miközben 2000 és 2009 között a munkaerőköltség kicsit gyorsabban növekedett a 19 százalékos uniós értéknél. A csütörtökön közzéteendő brüsszeli iparpolitikai csomaghoz csatolt országértékelések magyar fejezete szerint javult az innovációs teljesítmény 2004 óta, de az innovációs tevékenység még mindig nagyon szerény, s a cégeknek csak ötöde tekinthető innovatívnak. A megújuló energiákra vonatkozó cselekvési tervvel is adós még a magyar kormány, amelynek egyszerűsítenie és gyorsítania kellene például a zöldbeszerzést, hogy elhárítsa az aka dályokat a zöldgazdaság fejlődése elől. Az elemzés megállapítja, hogy az üzleti környezet javításában, elsősorban az adminisztratív terhek jelentős csökkentésében rövid távon is sok a tennivaló. A beszámoló viszont egyetértőn szögezi le, hogy a finanszírozási nehézségekre adott válaszul a kormány a kkv-k felé tereli az uniós pénzeket, s kifejezte szándékát e szektor támogatásának erősítésére.

Antonio Tajani szerint az európai iparra nagyobb szükség van, mint valaha
Antonio Tajani szerint az európai iparra nagyobb szükség van, mint valaha
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.