Egy mindenkiért vagy mindenki egyért: Fogadj el! Fogadd el!

Egy vak fiatalember, Orsós Zsolt, kétszeres paralimpiai bajnok mint a „szolidaritás nagykövete” szeptember óta járja a hazai iskolákat, hogy az egészséges gyermekekkel elfogadtassa: a hátrányos helyzetben élő fiatalok is integrálhatók a mindennapi életbe. Az elfogadtatás programjának, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium indított el a közelmúltban, ő az első képviselője.

Magyarországon mintegy 3200 iskola van. Kérdéses, hogy a nagyon lelkes és az ügy iránt elkötelezett Orsós hány helyre tud eljutni idén, jövőre vagy azután. Kétségtelenül elismerésre méltó, hogy évtizedek után végre felfedezhető valami állami törekvés arra, hogy a több mint 600 ezer fogyatékkal élő érdekében legalább egy kampányt indítsanak. De talán éppen ez az a pillanat, amikor érdemes lenne az állami szándékot és a hoszszú évek óta tartó különböző civil kezdeményezéseket – a jó cél érdekében – valamennyire öszszehangolni.

A teljesség igénye nélkül csupán néhány kiemelkedő programot említenénk annak érzékeltetésére, mi minden történt az elmúlt közel tíz évben a fogyatékossággal élő emberek társadalmi elfogadtatására. Meghatározó szerepet játszott ebben a misszióban az 1993-ban alapított Kézenfogva Alapítvány. Egyik legnagyobb akciójuk a Fogadj el! Fogadd el! program. Kétéves előkészítés után 2006-ban indult országos turnéra – hazai vállalkozók támogatásával – egy különleges kamion.

Az elfogadás kamionja

Az elfogadás kamionjában arra törekedtek, hogy viszonylag kis térben többféle benyomás érje a látogatókat, akik a hátránnyal élők világába kívántak betekinteni. Az egészségesek a sajátos eszközök közvetítésével átélhették, milyen nehézségeket kell leküzdeniük a fogyatékos embereknek nap mint nap.

A kamion 2006 júniusában indult el. Öt év alatt 86 városban, ezek közül két alkalommal határon túl: Nagyváradon és Topolyán járt, közel 25 ezer kilométert futott az országutakon, az akció ideje alatt több mint 100 ezer látogatója volt a városokban, falvakban, kistelepüléseken.

Fennmarad az Ability?

Nehezebb helyzetben van a hasonló célokkal 2002-ben létrejött Ability Park. Holott a kezdet kezdetén óriási visszhangot kapott kezdeményezésük, amelynek lényege, hogy a fogyatékos emberek élethelyzetét interaktív játékokon mutassák be. Az Ability Park hét év alatt több százezer látogató számára tette megélhetővé a fogyatékos emberek világát. Állandó kiállításként fogadta be 2007-ben a Jövő Háza Központ, majd 2008 nyarától önálló helyszínen, a Dessewffy utcában működött. Viszont 2009 végén a park helyzete ellehetetlenült.

A gazdasági válság hatására nagymértékben csökkentek a támogatások. Ez komoly gazdasági nehézséget jelentett. Az Ability Park több nyertes pályázattal és új programok beindításával vészelte át az elmúlt évet. Ebben a helyzetben újabb segítséget jelentett a Tesco támogatása. Az áruházlánc, amely évek óta meghirdeti az Év Támogatottja pályázatot, 2010 tavaszán úgy döntött, hogy idei kedvezményezettje a park lesz. Nem első ízben, ugyanis korábban már egyszer elnyerték ezt a pályázatot. A mostani program 2010. október 14–15-én Szegeden kezdődött el és 2011 júniusáig tart.

Országos akciók

Két nagyszabású, országos programot emeltünk ki. De a civil kezdeményezéseknek számos más példáját is fontos – ha röviden is – megemlítenünk. Az 1996-ban indított Mosoly Alapítvány – amely gyakorlatilag a hazai CSR-akcióknak spiritus rectora – nem egy programja a fogyatékkal élők elfogadásának, társadalmi integrációjának elősegítője. A Mosoly Alapítványból nőtt ki többek között a ma már nemzetközi szinten is ismert – s nem csupán a hazai sérültek számára nyitott – Bátor Tábor. Idekapcsolódik az autistaotthonok támogatására létrehozott projektek egyedi megvalósítására törekvő Concordemisszió és a Mosolyország program, amely a közgondolkodás átformálására törekszik az elfogadás ügyében.

Említhetjük a nyíregyházi székhelyű Down Egyesületet, amely két éve rendez a Downszindrómás gyerekek érdekében nagy sikerű programokat, amelyekkel egy korai fejlesztési intézetet kíván létrehozni – amentorok segítségével – a régióban. De beszélnünk kell a NESsT Alapítványról, amely hosszú évek óta arra törekszik, hogy a munkaadókkal ismertesse meg és fogadtassa el a fogyatékkal élőket, és elősegítse beilleszkedésüket a vállalati hétköznapokba. Hasonló célokkal működik ugyancsak hosszabb ideje a Jól-Lét és Salva Vita Alapítvány, hogy az azonos célokra szerveződött civil kezdeményezések közül csupán a legrégebbieket említsük.

Valami elkezdődik?

Ritka pillanat – mondtuk cikkünk elején –, amikor halvány remény van arra, hogy a civil kezdeményezések és az állami törekvések valamifajta szinkronba kerülhetnek. A civil szféra hosszú évek óta hangsúlyozza: nem tekinti feladatának az állami szociális, társadalmi kötelezettségek átvállalását, csupán enyhíteni kíván azokon a nyilvánvaló problémákon, amelyeket az egymást követő kormányok – nem csak a rendszerváltás két évtizede alatt! – elhanyagoltak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mintha most elindulna egy úton. Ezt jelzi Orsós Zsolt megbízatása, valamint a nemrégiben elindított Arany János Kollégiumi Program is, amely a hátrányos helyzetűek részére biztosítana részben kollégiumi elhelyezést, részben speciális oktatást egy ötéves projekt keretében, jövő év elejétől.

Még nem lehet tudni, a nagy publicitással meghirdetett szándékokból mennyi válik valóra. De ezek a projektek mindenképpen csak cseppek lehetnek a tengerben.Mint már leírtuk,Magyarországon 600 ezer fogyatékkal élő van, amelyek közül 300 ezer iskoláskorú. Hogy velük mi történik, az minimálisan egymillió embert érint, életüket, mindennapjaikat, jövőjüket határozza meg. Ha megtörténne, hogy az állami szociálpolitika és a civil kezdeményezések valamenynyire összhangba kerülnének, talán még előbbre is lehetne lépni az „elfogadás” ügyében.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.